Múlt hét csütörtökön a Falcon és az ExxonMobil még csak annyit közölt, hogy az amerikai társaság a Falcon makói területének 75 százalékából 67 százalékos tulajdoni hányadot vásárol, egyúttal pedig a területen folyó tevékenység "operátora" lesz. A vételár a későbbi eredményektől függően 25-200 millió dollár, amihez 50-100 milliós kutatási költséget is vállalt. Az amerikai társaság viszont kikötötte, hogy részesedésének felét átadhatja a Molnak.

Bár a Mol akkor nem nyilatkozott, a tegnapi hírek fényében ennél azért már előrehaladottabb volt a helyzet. Mint most kiderült, pénteken a Mol már át is vette a szóban forgó ExxonMobil-részesedés felét. Így tehát a mostani felállás szerint az eredeti Falcon-terület 75 százaléka jogilag 33,5 százalékban az ExxonMobilé, 33,5 százalékban a Molé, 33 százalékban pedig a Falconé. (A terület fennmaradó 25 százaléka kanadai kézben marad.)

A tegnapi bejelentés alapján az ExxonMobil a hírekben eddig nem szereplő, a Falcon-telket lényegében körülölelő, kizárólag Mol-tulajdonú további három terület jogainak felét is megszerezte. Ráadásul pénzt most nem fizet érte. Míg ugyanis a terület megmarad a Mol tulajdonában, a kutatásokat a Falcon-mezőhöz hasonlóan mostantól az ExxonMobil végzi (a Mol szakembereinek bevonásával, a magyar olajtársaság egyetértése mellett). Ha pedig az amerikaiak találnak kitermelhető gázt, a két cég a későbbi nyereségen osztozik.

Bár a Molnak a Falcon szomszédjaként ugyanabban a makói árokban vannak koncessziói, tevékenységét a kanadaiaknál mindmáig jóval kisebb médiafigyelem kísérte. Tavaly év elején a Falcon "robbantotta" az egyébként jóval régebb óta ismert hírt, miszerint a térség mély rétegeiben akár 600-1000 milliárd köbméter vagy annál is több gáz található. Ez pedig elvben több évtizedig el tudná látni Magyarországot, illetve több évig egész Európát. A készletek azonban 3-6 kilométeres mélységben találhatók, ami hagyományos eljárásokkal nem termelhető ki gazdaságosan. Bár a területen forinttízmilliárdokat beruházó Falconnak megérte bízni a technika fejlődésében, már tavaly közzétette, hogy a kutatások folytatásához partnerekre van szüksége.

A Mol eközben csupán egyik jelentésében utalt arra, hogy a makói és környékbeli mezőkön "összességében néhány százmilliárd köbméter" gázt rejthet a föld mélye. A becslés nagyobb része persze a makói árokra vonatkozott. Tegnapi közleményében csupán azt közli, hogy a szóban forgó négy terület öszszesen 1560 négyzetkilométert ölel fel, ahol átlagosan 4300 méter mélyre fognak fúrni.

A Makón kutató cégek érdekeit a parlament védi: bár szó van a bányajáradék emeléséről, a nem hagyományos szerkezetű mezőkből származó gáz után ez megmarad a jelenlegi 12 százalékos szinten. (M. I.)