Az agglomerációs hobbikertek meghitt hangulatát idéző házikó a lapunkban már többször ismertetett Nagy-budapesti Pavilon-pályázatra készült, és véleményünk szerint igen jó eséllyel aspirál az első három hely valamelyikére, de ez persze a mi véleményünk, hallottunk olyat is, hogy egyáltalán nem.

Miként megírtuk, a városképvédelmi bizottság nemrég tendert írt ki az önkormányzatoknak, hogy terveztessenek meg, gyártassanak le és bocsássanak közszemlére egy olyan pavilont, amely szerintük esztétikus, illik Belső-Budapest épített környezetébe, funkcionális, és olcsóbb, mint egy Airbus. A legjobb három pályamunkát keresik, egyet Bel-Budára, a másikat a Nagykörúton belülre, a harmadikat pedig a pufferzónába. Az elképzelés az, hogy a városháza rendeletbe foglalja: a város említett részein csak a zsűri által kiválasztott bódékat lehet felállítani.

A képen látható pavilon megálmodóinak a kiindulópontja az volt: legyen az, hogy a betonból, aszfaltból, fémből, üvegből, kutyaszarból és atkás galambokból kirakott térbe vigyenek be valamit a szívünknek oly kedves magyar vidék hangulatából. Rövidebben: arra gondoltak, kicsit fel kéne dobni valami kellemes tapintásúval, természetessel, tisztával és szeretetre méltóval ezt a rideg, randa, retkes, urbánus közeget, amit úgy hívnak, hogy Budapest. Az ötletgazdák e mellé az ordító kontrasztra bazírozott megoldás mellé még egy finom utalást is odatettek, úgy is, mint: a Moszkva tér a fővárosi agglomeráció egyik legfontosabb kapuja. Még egy piros pont.

A megrendelők úgy határoztak, hogy a pályázat lejártáig, azaz a 2010. decemberi ítélethirdetésig megfelelő funkcióval töltik ki az építményt, addig se álljon üresen. Volt egy kis veszekedés, hogy egy kisebb turult rakjanak bele vagy egy kicsit nagyobbat, ami kinézne az ablakon, de a BKV végül az asztalra csapott, azt mondta, ha már övé a hely, hadd döntse már ő el, ki nézzen ki az ablakon.

Eldöntötte.

A fenti írásból természetesen egy árva szó sem igaz. De a kép valódi.