Növelik a ciszjordániai palesztinok izraeli munkavállalási engedélyeinek számát
Olmert és Abbász vasárnap este Jeruzsálemben találkozik
Ehud Olmert izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök vasárnap este Jeruzsálemben tárgyal egymással, alig egy héttel előző találkozójuk után - közölte Száeb Erekát, a palesztin tárgyalóküldöttség tagja, elnöki tanácsadó.
Egy esetben izraeli ügynökök elhitették egy gyanúsítottal, hogy feleségét is őrizetbe vették és kínozták, aminek hatására az illető öngyilkosságot kísérelt meg - állítja a szervezet.
A Kínzás Elleni Izraeli Közéleti Bizottság nevű csoport beszámolóját egy 86 oldalas, vasárnap nyilvánosságra hozott jelentés tartalmazza. A hatóságok azóta részesítik előnyben a lélektani kínzást, hogy a legfelsőbb bíróság 1999-ben szigorúan korlátozta a fizikai kínzás alkalmazását - állítják.
Legutóbb április 7-én, hétfőn találkozott a két vezető, csaknem két hónap óta az volt az első megbeszélésük. A hétfői tanácskozás után Erekát "igen mélynek" nevezte a nézeteltéréseket a zsidó telepek, különösen a Jeruzsálem körüliek bővítése kérdésében. Izraeli tisztviselők szerint viszont a felek egyetértettek abban, hogy nem engedik az ilyen nézetkülönbségek miatt megszakadni a tárgyalásokat.
Mindkét fél próbálja elősegíteni George Bush amerikai elnök azon céljának elérését, hogy még jövő januári távozása előtt egyezmény szülessen a palesztin államról. Tavaly novemberben amerikai közvetítéssel felújultak Annapolisban a béketárgyalások, de a haladásnak eddig kevés külső jele mutatkozott. Abbász rövidesen az Egyesült Államokba utazik, és április 24-én Washingtonban találkozik Bushsal.Az izraeli kormány jóváhagyta azt a tervet vasárnapi ülésén, amely szerint további 5000 ciszjordániai palesztin kaphat munkavállalási engedélyt az építőiparban - jelentette be Zeév Boim építésügyi miniszter.
A támadás célpontja - mondták - a város központjában Abu Háled Hedzsázinak, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai szervezet vezetőjének a háza volt.
A brigádok a Fatahhoz - Mahmúd Abbász elnök mozgalmához - kötődő, nagyfokú autonómiával rendelkező fegyveres csoportok. Tel-Avivban egy katonai szóvivő megerősítette a légitámadás hírét.
Az új munkavállalókkal 25 ezerre nő azoknak a ciszjordániai palesztinoknak a száma, akiket legálisan foglalkoztatnak Izraelben vagy a szétszórt ciszjordániai zsidó lakótelepeken. Ezzel szemben az új palesztin felkelés (intifáda) 2000. évi kitörése óta egyetlen Gázai övezeti palesztinnak sincs izraeli munkavállalási engedélye.
A mostani döntés nem az első, amellyel a kormány kifejezetten a ciszjordániai palesztinok életkörülményeit akarja javítani annak az ígéretnek megfelelően, amelyet Ehud Barak védelmi miniszter tett március végén Condoleezza Rice amerikai külügyminiszternek és Szalám Fajjád palesztin kormányfőnek. A Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatóság és a palesztin kormány csak a Jordán nyugati partja felett gyakorol ellenőrzést, a Gázai övezetet kizárólag a Hamász radikális szervezet tartja az irányítása alatt.
A washingtoni külügyminisztérium és Izrael tiltakozása ellenére Jimmy Carter volt amerikai elnök kitart amellett, hogy találkozni akar a Hamász iszlamista palesztin mozgalom vezetőivel Szíriában. "Nagyon fontos, hogy valaki találkozzon a Hamász vezetőivel, hogy kifejtsék nézeteiket, hogy felmérje, képesek-e rugalmasságot tanúsítani, hogy megpróbálja rábírni őket az ártatlan izraeli civilek elleni támadások beszüntetésére és arra, hogy működjenek együtt a (Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette) Fatahhal, a palesztinokat egyesítő csoporttal" - fejtette ki az ABC News amerikai televíziónak.
A Hamászt nem lehet kihagyni a békefolyamatból - tette hozzá a vasárnap adásba kerülő interjúban. Carter aznap kezdi meg kilencnapos közel-keleti körútját, de első állomásán, Izraelben hűvös fogadtatásra számíthat: az amerikai szervezők által közzétett programjában nem szerepel találkozó sem Ehud Olmert miniszterelnökkel, sem Cipi Livni külügyminiszterrel, sem Ehud Barak védelmi miniszterrel.
A hivatalos magyarázat egyeztetési nehézségekről szól, de jeruzsálemi hivatalos források szerint az izraeli vezetők két ok miatt nem fogadják a Nobel-békedíjas volt amerikai elnököt: 2006-ban megjelent könyvében apartheiddel vádolta meg a zsidó államot és Damaszkuszban találkozóra készül Háled Mesaallal, az Izrael elpusztítására felesküdött Hamász legfőbb vezetőjével. A Hamászt az Egyesült Államokban terrorszervezetként tartják nyilván.
A 83 éves Carter volt az első izraeli-arab békemegállapodás, az 1978-as Camp David-i békeszerződések tető alá hozója, amelyért Anvar Szadat egyiptomi elnököt és Menahem Begin izraeli kormányfőt abban az évben Nobel-békedíjjal tüntették ki.
(MTI)
