Kóka: elképzelhetetlen, hogy az SZDSZ a koalíció tagja maradjon
Kóka János elképzelhetetlennek tartja, hogy a párt április 27-i küldöttgyűlése úgy dönt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ennek a kormánykoalíciónak a tagja maradjon - a liberális pártelnök erről szombati, fővárosi sajtótájékoztatóján beszélt egy újságírói kérdésre válaszolva.
Hozzátette, hogy az SZDSZ nehéz és felelős döntést hozott, mert azzal, hogy Gyurcsány Ferenc kihátrált a reformok mögül, a liberálisok mozgásterét lényegében nullára szűkítette le a koalíción belül.
Kijelentette, hogy nem folytatnak kétoldalú tárgyalásokat az MSZP-vel, de szívesen fogadják a szocialisták javaslatait, amelyeket abban az esetben, ha azok az ország megerősödését eredményezik, támogatni is fognak.
Arra a felvetésre, hogy tud-e arról, hogy Gulyás József, a párt Országos Tanácsának elnöke ellen lejárató kampány folyik a párton belül, azt felelte: az utóbbi hónapokban sok SZDSZ-es politikus vagy magát annak kiadó csaló folytatott lejárató kampányt az SZDSZ ellen.
Megindították a fegyelmi eljárásokat, és reméli, hogy azok, akiknek egyetlen célja az SZDSZ szétverése, távozni fognak a pártból - tette hozzá.
A pártelnök azt is elmondta, hogy egyetért Mali Zoltánnak, Drávapiski polgármesterének a pártból való kizárásával.
Kóka János közölte, hogy átfogó képet szeretett volna kapni, ezért utaztak különböző földrajzi elhelyezkedésű, méretű és fejlettségű országokba. A liberálisok pártelnöke útja során többek között a három ország miniszterelnökével és az RMDSZ-t vezető Markó Bélával találkozott. Pénteken az európai liberális pártok ernyőszervezetének, az ELDR-nek a tallini kongresszusán több európai liberális politikussal is eszmét cserélt.
Az út során szerzett benyomásairól azt mondta: annak ellenére, hogy ebben a három országban is kemény viták és jelentős politikai véleménykülönbségek vannak, a komoly pártokra mégsem "az országuk érdekeivel ellentétes populizmus vagy a cselekvésképtelenség" a jellemző.
Hozzátette: elemezve ezeknek az államoknak az elmúlt évek gazdasági fejlődéséhez vezető útját, kijelenthető, hogy az egykulcsos adó önmagában nem csodafegyver, nem oldja meg egy ország valamennyi problémáját. "Mégis számtalan példa mutatja, hogy lemaradunk azok mögött, akik ezt bevezették" - mondta Kóka János.
Az egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról azt mondta, hogy az adórendszer egyszerűsítésének, a központi elvonás csökkentésének a legnagyobb nyertese mindenhol az adófizető. Kóka János véleménye szerint az egykulcsos adó mindenütt kifehéríti a gazdaságot, és tisztább, egyszerűbb, igazságosabb. Véleménye szerint ez a rendszer jó a gazdaságnak, miközben megéri az államnak, mert nőnek az adóbevételek, nő a legális foglalkoztatás, és csökken a munkanélküliség.
Romániára kitérve azt mondta, hogy ott 2004-ben vezették be a 16 százalékos egykulcsos adót. Ezzel párhuzamosan az adórendszerből szinte minden kedvezményt kiemeltek. Ezek hatására az ország egy főre jutó nemzeti összterméke 120 százalékkal nőtt meg, 2.800 euróról 6.200 euróra. Az ország GDP-jének éves átlagos növekedése meghaladta a hat százalékot. Az állam bevételei pedig 18 hónap alatt álltak vissza az egykulcsos adó bevezetése előtti szintre. A szabad demokraták elnöke hozzátette, hogy a külföldi működő tőke beáramlása Romániában az évi másfél milliárd euróról hétmilliárd euróra nőtt, miközben az ország tíz százalékponttal csökkentette a nyugdíj és társadalombiztosítási járulékokat.
Az Észtországban végbement változásokról azt mondta, hogy a 21 százalékos, egykulcsos adó bevezetése óta megduplázódott az állami bevétel, miközben a balti államban 2001 óta 14 százalékról 4 százalékra csökkent a munkanélküliség.
Hozzátette, hogy a tervek szerint az országban tovább fogják mérsékelni az adót, így az 2011-re elérheti a 18 százalékos szintet.
Kóka János ezeket az adatokat összehasonlítva a magyar adószerkezettel úgy vélekedett, hogy Magyarország "fojtogató adócsapdába került", ahol alig hárommillió ember adóforintjaiból gondoskodik az állam tízmillió emberről.
Mint megjegyezte: az állam a költségeit csak úgy tudja kifizetni, ha a bérből és fizetésből élőket, valamint a vállalkozásokat túladóztatja. Ugyanakkor az adócsalás, az adóelkerülés "mára Magyarországon nemzeti sporttá vált" - közölte Kóka János, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a szakértők az elcsalt adó összegét évente 2.500 milliárd forintra becsülik.
A politikus elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu kormányfővel a Romániában kisebbségben kormányzó liberálisok helyzetéről is beszélgetett, mert arra volt kíváncsi, hogy hogyan tudnak többséget szerezni egyes törvényjavaslataikhoz.
Beszámolt arról a tapasztalatáról is, hogy az általa felkeresett országokban a privatizációs hullám, illetve a reformok soha nem vezettek nyílt, Magyarországon tapasztalható piacellenességhez.
Mint mondta, Magyarországon megjelent a gazdasági kirekesztés, amely nem társadalmi csoportok, hanem a piacgazdaság és a magántőke ellen irányul. Véleménye szerint ezt a folyamatot a Fidesz indította el, miközben a két héttel ezelőtti Gyurcsány-beszéd egyik legszomorúbb tanulsága, hogy "Gyurcsány Ferenc a magántőke elleni kirohanásával kormányzásuk közös ideológiai alapjait mondta fel".
A péntek éjszakába nyúló balatonfüredi ülésen történtekről szólva az elnök elmondta azt is, hogy az egy évvel ezelőtti megválasztása óta most először volt határozatképes a választmány ülése, tekintettel arra, hogy a 22 tagból ezúttal 13-an részt vettek. A tagok többsége egy éven át bojkottálta az üléseket, többnyire csak 4-5 tag jelent meg - tette hozzá. Tihanyi László szerint nem tudták neki megbocsátani azt, hogy tavaly ő győzött a megyei pártelnöki tisztségért folytatott versenyben Dióssy Lászlóval szemben (aki jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára), s szerinte az végképp kiváltotta az erős "veszprémi tábor" ellenszenvét, hogy nem volt hajlandó eljátszani a "száját befogó, politikához nem értő báb" szerepét.
Tihanyi László - aki a balatonfüredi szívkórház főorvosa - jellemzőnek nevezte a péntek esti füredi választmányi ülést is, mondván: ellenfelei ezen megjelentek ugyan, ám változatlanul az ő lemondását akarták kikényszeríteni, másról pedig nem is voltak hajlandók tárgyalni.
Azt a fontos kérdést például, hogy az SZDSZ Veszprém megyei választmánya a pártnak a kormánykoalícióból való kilépését vagy bennmaradását támogatja-e, napirendre sem voltak hajlandók venni - tájékoztatott az elnök.
Tihanyi László emlékeztetett arra, hogy a három megyei alelnök által összehívott március 28-ai választmányi ülésen, amelyre ő nem ment el, az alelnökök és az akkor jelenlévő 17 tag lemondásra szólította fel őt. Erre ő nem hajlandó, és ezt a mostani választmányi ülésen is nyomatékosította - jegyezte meg. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a március 28-ai "összejövetelt" nem is lehetett választmányi ülésnek, annak döntését pedig választmányi határozatnak nevezni, mert az alapszabály szerint a tagokat nyolc nappal előbb értesíteni kell az ülésről a napirend megnevezésével, ám akkor mindössze 2-3 nappal elébb mentek csak ki a meghívók. Az elnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt pedig napirendre sem lehetne tűzni, ilyen kezdeményezés lehetősége - ami lényegében nem más, mint a visszahívhatóság intézménye - az SZDSZ alapszabályában nem is szerepel - hangsúlyozta.
Tihanyi László utalt arra is, hogy visszautasítja az alelnökök és választmányi tagok folyamatos vádjait, melyek szerint ő önállósította volna magát, nem beszélt volna meg semmit a választmánnyal, és túlságosan is "beleártotta" volna magát az országos politikába. Mint megjegyezte: az SZDSZ Országos Tanácsának tagjaként "talán foglalkozhat országos politikával is".
Molnár Margit, az SZDSZ Veszprém megyei alelnöke az MTI-nek szombaton elmondta: a péntek késő esti választmányi ülésen valóban arra "kapacitálták" Tihanyi elnököt, hogy jobb lenne, ha belátná, le kellene mondania, hiszen 22 választmányi tagból 18 nem áll mögötte. Az alelnök az MTI-nek ismét a március 28-án már elmondottakat nyomatékosította, nevezetesen: a tarthatatlan helyzet azáltal állt elő, hogy az elnök semmit sem beszélt meg a választmánnyal és velük, az alelnökökkel sem. Maga hozta meg a döntéseket, és ment a saját feje után - vélekedett az alelnök.
Molnár Margitot ugyanakkor meglepte Tihanyi László azon állítása, hogy ő a választmány elnökségét és több tagját lemondásra szólította volna fel, ugyanis szerinte ilyen nem hangzott el. Az alelnök ismét azt hangsúlyozta, hogy Tihanyi László nyilatkozatait a választmány továbbra sem tekinti az SZDSZ Veszprém megyei véleményének, s Tihanyi elnökkel a jövőben nem kívánnak semmilyen kérdésben sem vitát folytatni.
(MTI)
