Kell-e közbeszerzés az egri kórházprivatizációhoz?
Miközben ugyanis a közbeszerzési törvény kötelezővé teszi az önkormányzatok számára a közbeszerzést, az Országgyűlés 2007-ben oly módon módosította a 2006-os egészségügyi törvényt, hogy az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői jog átadása esetében a törvény nem követel meg közbeszerzést. Ennek a módosításnak az alkotmányossági vizsgálata azonban jelenleg is zajlik - közölte Benkár József.
Az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal ugyanakkor - éppen a közbeszerzési törvény alapján - azért kezdeményezett eljárást a döntőbizottságnál a Heves Megyei Önkormányzat ellen mert a megyegyűlés a közbeszerzési eljárás mellőzésével írt ki pályázatot a Markhot Ferenc Kórház működtetésére - magyarázta a főjegyző.
Mint elmondta: a döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezés alkotmányossági vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megalapozott döntés szülessen.
Vagyis csak az alkotmányossági kérdés eldöntését követően kerülhet a jogvitát elbíráló Közbeszerzési Döntőbizottság abba a helyzetbe, hogy állást foglalhasson arról: a megyegyűlés jogszerűen mellőzte-e a pályáztatás során a közbeszerzési törvény rendelkezéseit - ismertette a döntőbizottság álláspontját a titkárságvezető.
A Heves Megyei Önkormányzat március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest Zrt. működtetheti a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházat.
A vagyonkezelésre kiírt tenderen a HospInvest mellett a Debreceni Egyetem is pályázott, illetve ajánlatot nyújtott be az egri önkormányzat.
A Fidesz mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Továbbá demonstráció keretében civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a funkcionális privatizáció ellen.
Ugyanakkor a kórház 1.300 dolgozója közül 918-an írták alá azt a nyilatkozatot, amely szerint nem kívánnak lemondani közalkalmazotti jogviszonyukról.
Fidesz: Horváth Ágnes ne hozzon újabb intézkedéseket
Az Egészségügyi Minisztérium átlagosan havi öt- hat állásajánlatot ír ki. Az áprilisban kiírt hat pályázatból négynek az elbírálási határideje már április 30-a utánra esik. Az egészségügyi miniszter kérte a kancellária-minisztert, hogy a másik pályázatok elbírálásához delegáljon felelős személyt, aki jelenlétével a folyamatosságot biztosítja. A kancellária-miniszter elfogadta a javaslatot, tehát nincs szó semmilyen klientúra építésről.
2. Az egészségügyi minisztérium javaslata nem "visszacsempészi" a vizitdíjat, hanem helyre állítani javasolja a vizitdíj előtti állapotot. Ennek része volt az is, hogy aki a beutalóköteles szakellátást beutaló nélkül vette igénybe, az "büntetésképpen" kettőezer forintot fizetett. Ez a szabály 1998 óta létezik, tehát így volt a négy éves Fidesz kormányzás idején is. Ez a megoldás szükséges ahhoz, hogy a háziorvosok felelősen elláthassák a feladatukat, és a betegek ne kerüljék meg az alapellátást. A március 9-i népszavazás után, a Fidesz által benyújtott, vizitdíjat eltörlő törvénymódosítási javaslatban is szerepel a térítési díj arra az esetre, ha valaki beutaló nélkül veszi igénybe azokat az ellátásokat, amelyek beutaló kötelesek.
3. Az egészségügyi miniszter nem "hosszútávú döntést" hozott, hanem javaslatot dolgozott ki azzal a csomaggal, amely a betegeknek nagyobb választási szabadságot biztosítana és a szolgáltatókat nagyobb versenyre ösztönözné. Ha megfelelő szabályok mellett a magánorvosoknál kapott számlák egy részét a társadalombiztosítás kifizeti, akkor nő a szolgáltatók közötti verseny, s ennek a betegek lesznek a nyertesei. Ez egyenlőre nem döntés, hanem jogszabály-javaslat. Dönteni ezekről a Magyar Köztársaság Országgyűlése fog. (OS)
Horváth Ágnes, a rövidesen távozó egészségügyi miniszter az utóbbi időszakban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az "elegáns távozás szabályait megszegve" intézkedéseket hoz, amelyekkel megpróbálja valamilyen módon "visszacsempészni" - a népszavazás döntése ellenére - a vizitdíjat és a napidíjat az egészségügybe - fogalmazott Pesti Imre sajtótájékoztatón.
Emlékeztetett: a miniszternek az a szándéka, hogy a szektorsemlegesség jegyében a magánszolgáltatókat is finanszírozzák. Eszerint azért az ellátásért, amiért az állami rendszerben száz százalékot fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a magánintézmény 70 százalékot kapna, míg a fennmaradó 30 százalékot a beteg fizetné. A másik tervezett lépés pedig az - mondta Pesti Imre -, hogy ha valaki az állami-önkormányzati egészségügyi intézményben a szokásos rendtől eltérő ellátást igényel, akkor az ellátás 30 százalékát ki kellene fizetnie. Pesti Imre erre példaként említette azt az esetet, amikor valaki külön választ magának egy orvost.
Mint mondta, a részleges finanszírozás bevezetése elfogadhatatlan, egyrészt azért, mert ilyen próbálkozás korábban már volt, és ez akkor megbukott; de elfogadhatatlan és inkorrekt a népszavazáson meghozott döntés miatt is - szögezte le.
Pesti Imre sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra is, hogy Horváth Ágnes az utolsó hetekben, gyorsított pályázatokon saját és az SZDSZ klientúráját próbálja elhelyezni az egészségügyi intézmények gazdasági vezetői posztjaiba. Mint mondta, különösen azért érdekesek ezek a kinevezések, mert a miniszterelnök azt kérte a hónap végén távozó szabad demokrata miniszterektől, így Horváth Ágnestől is, hogy ne hozzanak hosszabb távra szóló döntéseket.
Pesti Imre szerint Horváth Ágnes kinevezési gyakorlata jelzi, hogy a miniszter számára és az SZDSZ számára is fontos az újabb konfliktusok keltése. Úgy tűnik - mondta -, hogy minél nagyobb a káosz az egészségügyben, annál jobb ez az SZDSZ számára.
Hozzátette: azt is kérik Horváth Ágnestől, hogy hagyja meg a szakmának, az egészségügyi kamarának, a hozzáértőknek, hogy ők keressenek megoldást az egészségügyben kialakult válságra, ami a reformpolitika okozott.
Az egészségügyi intézmények vezető posztjaira kiírt pályázatok témával már foglalkozott a csütörtöki Magyar Nemzet is. Aznap válaszul az egészségügyi tárca közleményt adott ki, amelyben leszögezték: jóval Horváth Ágnes egészségügyi miniszter menesztésének bejelentése előtt készítették elő azokat a pályázatokat, amelyek április 1-je után jelentek meg.
(MTI)
