A magyar forradalmi sámánok tavaly februárban jelzett szándékaitól eltérően nem a Szent Korona, hanem az amerikai ExxonMobil tulajdonába került át a makói "gigantikus" gázlelőhely nagy része. A világ vezető olajcége dollárszázmilliókat invesztál, noha bizonytalan, hogy kitermelhető-e egyáltalában a gázmező, és ha igen, milyen áron.
Olajmulti tette rá a kezét a makói gázkincsre
Az amerikai ExxonMobil energiaóriás egy bonyolult ügylet keretében kivásárolja a Makó-árok I. nevű, a korábbi hírekben nagyon reményteljesnek minősített gázlelőhely nagy részét a jelenlegi tulajdonostól, a kanadai bejegyzésű Falcon Oil&Gastól, illetve annak magyar leányvállalatától, a TXM Kft.-től - jelentették be az érintettek. A terület 75 százalékán mostantól az ExxonMobil egyik leánycége folytathatja a kutatásokat, s ezért 25 millió dollárt fizet a Falconnak. A telek 25 százalékán a TXM saját technológiájával kutat tovább szénhidrogének után. Az ExxonMobilnak "eladott" rész jogilag csupán 67 százalékban lesz az amerikaiaké, 33 százalékot a Falcon megtart magának. Mindezért cserébe az ExxonMobilnak további feltételeket kellett vállalnia. Eszerint az - időben nem részletezett - "első fázisban" 50 millió dollárt kell a helyszínen a kutatásokba fektetnie. Ha ezután reménytelennek ítéli a helyzetet, s levonul, tulajdonrésze visszaszáll a Falconra. Ha marad, további 100 millió dollárt fizet a kanadai cégnek, a második fázis munkálataira pedig még 50 millió dollárt költ. Ha ezután sem akar túladni a gázmezőn, részesedését újabb 75 millió dollárral válthatja meg a Falconnál.
Az ExxonMobil kikötötte magának a jogot arra, hogy a Molnak eladhassa részesedésének felét. A számos hazai olaj- és földgázlelőhelyet működtető magyar társasággal - amely tegnap lapunknak nem nyilatkozott - a Falcon közvetlenül is tárgyalt, de az a jelek szerint nem vezetett eredményre. A Mol és az ExxonMobil tavaly kötött egy együttműködési megállapodást közelebbről meg nem nevezett lehetséges hazai szénhidrogén-kutatásokra, amelyről mindmáig konkrétumok nem derültek ki.
Neutronbombányi erő kellene?
A Falcon az ExxonMobilon kívül a Mollal, az amerikai Conocóval, a német RWE-vel, illetve más kisebb cégekkel folytatott tárgyalásokat. Az Ukrajnában nemrég szénhidrogén-lelőhelyet vásárló Emfesz Kft. is vizsgálta a makói gázlelőhelyet, de szakértői a lehetséges hasznot nem találták arányosnak a szükséges befektetéssel, illetve árral - tudtuk meg Góczi Istvántól, az ukrán hátterű magyar gázcég ügyvezetőjétől. Bár a konkrét indokokat nem fedte fel, értesülésünk szerint egyes szakértők felvetették: a kőzet több ezer zárt üregébe rejtett gázt a leggazdaságosabban úgy lehetne kinyerni, ha egy nagy erejű bomba felrobbantásával több millió, ezeket összekötő repedést tudnának előidézni a föld alatt. Ekkora energiája pedig ma csupán a neutronbombának van. Szabó György, a TXM vezetője már a felvetést ostobának, károsnak és rendkívül veszélyesnek nevezte. Szerinte igenis léteznek ma már azok a technológiák, amelyekkel a kőzet fellazítását, s ezzel a gáz kiszabadítását képesek elérni.
A makói körzetben koncessziós szerződés alapján a kanadai Falcon, illetve a TXM végezhet szénhidrogén-kutatásokat. Ez Magyarországon évtizedek óta bevett gyakorlat: a kutatások hatalmas kockázatát és költségeit csak nagyvállalatok képesek vállalni. Így a lehetséges lelőhelyek nagy részén ma is a Mol, illetve külföldi vállalatok vannak jelen. Mindazonáltal az elmúlt évtizedek nem hoztak különösebb jó hírt e tekintetben: szinte kizárólag csak a készletek csökkenéséről, a kutatások gyér eredményeiről érkeztek a hírek.
Tavaly év elején érkezett a szenzációs hír, hogy a makói térség mélye becslések szerint 600-1000 milliárd köbméter gázt rejt. A szám önmagában hatalmas: a magyar fogyasztás évente 14 milliárd köbméter. Egyetlen probléma akadt vele: hogy a feltételezett készletek zöme 3-6 kilométerrel a földfelszín alatt található. Bár kitermelésére ma gazdaságos technológia nem áll rendelkezésre, tény, hogy az energiaárak viharos emelkedésével egyre többet érdemes befektetni a kutatásba. A Falcon is ezért jelent meg a területen. Mindenesetre a bejelentés nyomán sajátos médiahullám kerekedett, sokan hamar energia-nagyhatalmi tervek szövögetésébe kezdtek, sőt magyar "sámánok" a Szent Korona számára jelképesen le is foglalták a területet, kifejezve a befektetői szerződések megsemmisítésének vágyát is. Bányamérnökök már akkor úgy vélték, hogy kellő óvatossággal kell kezelni a bejelentést.
Szabó György, a TXM ügyvezetője lapunknak tavaly januárban azt mondta, hogy fél év múlva mondhatják meg teljes bizonyossággal, milyen mértékben nyerhető ki a földgázkincs. Szó esett arról is, hogy tavaly áprilisra a torontói tőzsdén jegyzett Falcon részvényeit bevezethetik a budapesti parkettre.
Máig egyik bejelentés sem történt meg. Szabó ezzel kapcsolatban tegnap lapunknak leszögezte: ez idő alatt sem tétlenkedtek, folytatták a kutatásokat. Ennek eredménye az is, hogy az ExxonMobil be kíván fektetni a területen. De a TXM önmagában is erős, hiszen a tulajdonában maradó területen saját tőkéből - más forrásokból származó információink szerint mintegy 50 millió dollárból - folytatják a munkát. A kitermelhető készletek mennyiségének meghatározására most már nem kívánt konkrét céldátumot megjelölni. Hozzátette: a Falcon nem tett le a magyar tőzsdei bevezetésről sem. Annak eddig adminisztratív akadályai voltak, de a megjelenésnek immáron szintén nincs határideje.
Gázmezőfoglalás sámándobkísérettel tavaly februárban. A dollármilliók jobban hatottak
