- Oroszországnak, ha meg akarja őrizni biztonságát és területi integritását, nincs más választása, mint a Nyugat felé gravitálni - jelentette ki Zbigniew Brzezinski. Az egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó nemrégiben ünnepelte 80. születésnapját, és ebből az alkalomból az utóbbi negyedszázadban tudományos otthonának számító washingtoni Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Központja (CSIS) tartott tisztelgő konferenciát. Az est főszereplője szerint Oroszország nyugatiasodása már megkezdődött: több ezer orosz diák tanul nyugati egyetemeken. - 2025-re talán a Harvardon vagy a London School of Economicson tanult elnök kerül a Kremlbe - jósolta az elmúlt fél évszázad amerikai külpolitikájának kiemelkedő alakja.

Brzezinski úgy véli, Amerika érdeke minél gyorsabban okos megoldást találni az iraki háború befejezésére. A csapatkivonást reálisan 12-16 hónap alatt lehet megoldani, a térség gazdasági újjáépítésébe pedig a szintén károkat szenvedett Jordániát és Szíriát is be kell vonni. Minél tovább tart a megszállás, annál inkább szétesik az ország, és az irakiak annál nehezebben tudják majd megoldani a problémáikat. A mostani helyzet ráadásul egy Iránnal való súlyos konfliktus véletlen kirobbanásának kockázatát hordozza.

Brzezinski szerint az izraeli-palesztin tárgyalásoknak még idén keretmegállapodáshoz kellene vezetniük. Ehhez mindkét félnek jelentős engedményeket kell tennie: a palesztinoknak le kell mondaniuk a menekültek visszatelepedéséről, Izraelnek pedig vissza kell adnia Kelet-Jeruzsálemet és a Sziklamecsetet. Jeruzsálem lenne a két állam közös fővárosa, területcserére lenne szükség és arra, hogy a Jordán folyó mentén amerikai békefenntartók garantálják a stabilitást.

Brzezinski azt mondta, személyes ambícióit egész életében alárendelte a Szovjetunió legyőzése ügyének, az utóbbi két évtizedet pedig annak szentelte, hogy az USA jobban értse a külvilágot. Most azonban, mint fogalmazott, demagógia és félelem sújtja az országot. - Nem akarom, hogy Amerika fekete-fehérben lássa a világot, így nem lehet megoldani a globális problémákat - mondta az ünnepelt, aki szerint a novemberi elnökválasztás ebből a szempontból is sorsdöntő lesz.

Brzezinski tiszteletére felvonult gyakorlatilag a komplett amerikai külpolitikai elit. Eljött az örök vetélytárs, a 85. évét taposó Henry Kissinger is, aki elismerte, hogy nézeteik nem mindig esnek egybe, de sokat tanultak egymástól. Szerinte a nagy nemzetközi problémákat nem lehet az amerikai elnöki ciklusok alapján szemlélni, még kevésbé megoldani. Az amerikai-orosz viszonyról úgy vélekedett, hogy a sajtóban uralkodó, szinte hidegháborús hangnem ellenére a Bush és Putyin utolsó találkozóján született megállapodás az együttműködés programját tartalmazza, amely az új elnökök számára is alapul szolgál majd. A Külpolitikai Tanács elnöke, Richard Haas ehhez hozzátette, hogy "Teheránba Moszkván keresztül vezet az út", vagyis orosz közreműködés nélkül nem lehet megoldani az iráni problémát.

A konferencián összesen hatan adtak elő az elmúlt 50 év amerikai külpolitikájáról, s az illusztris társaságban magyar is volt: Charles Gati politológus professzor arra emlékeztetett, hogy Brzezinski néhány cikke, majd 1965-ben megjelent, A megosztottság alternatívája című könyve vázolta fel azt a külpolitikai stratégiát, amely elvezetett a hidegháború végéhez. Amerika a korábbi merev szembenállás helyett hidakat kezdett építeni azon kelet-európai országok felé, amelyek a Szovjetuniótól való függetlenség jeleit mutatták. Ebben az értelemben Brzezinskinek kormányzati szerepét meghaladó érdemei vannak a kelet-európai rendszerváltozásokban.

Egy másik egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó, Brent Scowcroft Brzezinski életműve kapcsán egy anekdotát idézett fel: 1991 karácsonyán Mihail Gorbacsov felhívta George H. W. Bush elnököt. - Itt ülök a Kremlben teljesen egyedül. Mindenki elment, már levonták a szovjet zászlót. El szeretnék köszönni...