A trópusi gyümölcsöket termő haszonnövényekkel itthon próbálkozókat nem sok jóval lehet kecsegtetni. Vannak, akik mesélnek sokáig áztatott, kihajtó kókuszdióról, szárat hozó, alaposan leszopogatott datolyamagról. Azt azonban bizonyára senki sem reméli, hogy ha véletlenül meg is ered a növénye, termést is hoz. Mindenekelőtt a déli- (trópusi) gyümölcsöket és az ehető zöldségeket termő növényekről tudni kell, hogy hihetetlen fajtagazdagságban élnek. Míg a hazai klímán alig másfél tucatnyi gyümölcsfajcsoport és kétszer ennyi zöldségféle él, addig a trópusokon sok ezer fajt és ezek tízezernyi változatát különböztetik meg. Legtöbbjük - az egyre bővülő hazai bolti kínálat ellenére - nálunk ismeretlen, csak helyben fogyasztható egzóta marad. Az ok egyszerű, gyorsan romlik, vagy csak a gyümölcs egy része fogyasztható, és a helybeliek pontosan tudják, mit mikor kell harapni, nyalni, roppantani vagy éppen szopogatni. Van például olyan gyümölcs, amelyiknek egy része finom nyalánkság, más alkotója mérgező. Elképzelhető, mekkora bajt okozhatna, ha valaki a jambózza (mirtuszalma), csirimojó, vagy az ökörszív-annóna magját is megenné.

A trópusi és a szubtrópusi ehető fajok egyébként fontos szerepet töltenek be a lakosság táplálásában, ugyanis ezek termése számít a fő táplálékforrásnak; arrafelé kevesebb állati terméket, húst fogyasztanak. Az európai ember számára különleges növények más részeit is felhasználják, építőanyagként vagy orvosságként.

Nem szeretném senkinek a kedvét elvenni a próbálkozástól, de e növények botanikájához tartozik hogy ahol élnek, bőségben van a víz és a napfény, meleg a talaj, humuszban gazdag. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy milyen látványt kelthet egy ablakpárkányról induló, a házat túlnőni képes növény. A trópusokon a fás szárú növények ugyanis hosszú életre és vad növekedésre rendezkednek be. Mivel nincs fagy, és a növények örökzöldek, ezért alig vannak méretbeli korlátjaik. Az itthoni üzletekből is ismert mangó 40 méteres fán nő, az avokádó is 20 méteres lesz, a licsi 30 méteres magasságot is elér, és még sorolhatnánk.

Mindettől függetlenül cserépben, kiskorukban mutatósak lehetnek akkor, ha valaki szereti az egyszerű, többnyire viaszos bevonatú leveleket és a nem túl bonyolult hajtásrendszert. A sajátos trópusi növekedés jellemzője a csak ezeknél a növényeknél található, vagy a kauliflóriának nevezett jelenség: a gyümölcs nemcsak a korona külső részén, hanem közvetlenül a törzsön is növekszik. A dzsekfrút a törzsén akár 20-30 kilós termést képes nevelni.

Nem kell azért teljesen elkeseredni, mert a nekünk egyre melegedőnek tűnő időjárás a trópusi növényeknek még nem elegendő. Még a mi éghajlatunkon is némi segítséggel él meg, sőt termést is hozhat például az ananász, a banán, a ceyloni egres, a citrom, a fügekaktusz, a gránátalma, a kakaó, a kávé, a narancs, a passiógyümölcs, a paradicsomfa vagy a pitanga. Ezeket azonban a boltban vett termés magjáról reménytelen szaporítani. De többen próbálkoznak az avokádó, a khakiszilva, a mangó magjának hajtatásával is, nem sok sikerrel. A trópusi termések magjai ugyanis általában különleges trükkök után csíráznak, amelyeket nehéz egy lakóház konyhájában modellezni, ráadásul csak nagyon rövid ideig csírázóképesek. Már csak azért is, mert a hosszú szállítási idő miatt ezeket a gyümölcsöket általában éretlenül szedik le. Ilyenkor a gyümölcs húsa idővel ízletessé válhat, de a magvak ettől függetlenül éretlenek maradhatnak. Egyszerűbb a kertészetből a kész növényt hazacipelni. A felsorolt növénykék általában szolid cserjeformát mutatnak, s díszévé válnak a kertnek, a balkonnak. A viszonylag alacsony növény is hozhat virágot.

Sokan nem tudják, de van számos olyan kultúrnövényünk - bab, paradicsom, paprika, padlizsán -, amelyek a szubtrópusokról kerültek hazánkba, alkalmazkodtak, de a meleget és a vizet nagyon szeretik.

A jövő héten a fűnyírásról írunk.

Tavaszi kerti napló

A karácsonyról esetleg megmaradt mikulásvirágok hajtásait áprilisban alaposan vissza kell vágni. Hűvös, sötét helyen, nagyon enyhe öntözés mellett 1-2 hónapig pihentetni kellene. Erre alkalmas egy szekrény alja, de megfelelő az is, ha papírzacskót húznak a cserépre. Ha nyáron nem megy teljesen tönkre, akkor van esély a regenerálódásra. A nyár végén újabb trükkök kellenek, ekkor le kell venni róla a zacskót. A növény talán virágzásra serken, ha a lakásban olyan helyre kerül, ahol 12 óránál kevesebb megvilágítás éri, kb. reggel 8-tól este 7 óráig, maximum.

Kínálat egy vietnami piacon. Idehaza a többségük kevés sikerélményt és még kevesebb termést ad a kertésznek