Nem rossz program. Én róm. kat.-ként kifejezetten úgy látom, hogy aggodalomra semmi ok, nem kell mindjárt keresztlevelek után szaladgálni. Autentikus forrásból, Erdő Péter bíboros titkárnőjétől tudom például, hogy a magyar róm. kat. egyház feje már lépéseket tett arra nézvést, hogy nyilvánosságra hozzák mindazon egyházi személyiségek nevét, akik besúgók voltak, hiszen Erdő Péter szerint ahhoz, hogy az egyház az alapvető küldetését, tehát a törvényhozás és az állam napi működtetésének erkölcsi vezérlését elláthassa, neki magának is erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie.

Ennek jegyében az is magától értetődő, hogy a közteherviselés jegyében a róm. kat. egyház ezután semmiféle előnyös megkülönböztetésben nem óhajt részesülni, a perselypénz és egyéb juttatások, adományok után határozottan adózni kíván, állami támogatást pedig a legtöbb nyugati egyházhoz hasonlóan egyáltalán nem fogad el. A keresztényi szolidaritás és szeretet jegyében még olyan apróságokra is figyel majd az egyház, hogy tartós fagyok idején kinyitja a hajléktalanok számára a templomai kapuját, amire az elmúlt két évtizedben még véletlenül sem volt példa.

Továbbá a bíboros egyébként rendkívül csinos titkárnője arról is tájékoztatott, hogy véget vetnek annak a gyakorlatnak is, hogy a róm. kat. papok különféle szexuális és pedofil botrányait egyszerűen eltussolják, miként annak is, hogy neonáci hordák zászlait szenteljék fel, s hogy egyáltalán, a szószéket a másképp szavazók és gondolkodók megfenyegetésére használják fel - még akkor is így lesz ez, hogy ha ezekkel az intézkedésekkel a magyar róm. kat. egyház (fő)papi állománya esetleg megtizedelődik (vagy inkább feleződik).

Mert hiszen az egyház sem állhat törvényen kívül és felül.

Kivéve azt a minősített esetet, amikor a miniszterelnök akkora többségre tesz szert a köztársaság templomában, hogy háromnegyedes törvényt tud hozni az egyház és önnönmaga érinthetetlenségéről.

A szerző az Élet és Irodalom munkatársa