A NASA Goddard-intézetének 67 éves igazgatója, akinek a felmelegedésről szóló korábbi nyilatkozatai már korábban is vihart kavartak, 2006-ban már konfliktusba keveredett álláspontja miatt a hivatalos szervekkel.

A Science című tudományos folyóiratban közölt cikkében ennek érdekében nem kevesebbet követel, mint hogy 2030-ig állítsák le az összes jelenleg működő széntüzelésű erőművet, és keményen adóztassák meg őket. Újabbak építését pedig nem engedélyezné addig, amíg nem teszik kötelezővé az olyan szűrők használatát,  amelyek megakadályozzák, hogy az ilyen erőművek szén-dioxidot bocsássanak a Föld légkörébe.

"Bolygónk megmentésének fő akadálya nem az erre szolgáló technológia hiánya" - állítja Hansen, akit a Time magazin 2006-ban a világon legnagyobb befolyással rendelkező száz személyiség egyikének minősített.

"A probléma abból adódik, hogy az energia 90 százalékát fosszilis energiaforrások biztosítják. Ez olyan gigantikus üzlet, hogy kormányunkat is áthatja. Az utóbbi években világossá vált  számomra, hogy a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást igen nagy mértékben befolyásolták a fosszilis energiaforrásokhoz kötődő  gazdasági érdekek, márpedig az ipar megtéveszti a közvéleményt és a politikai felelősöket az éghajlati változás igazi okaival  kapcsolatban. Ugyanaz történik, mint a cigarettagyárak esetében: tudták, hogy a dohányzás rákot okoz, de tudósokat fogadtak fel arra, hogy azok az ellenkezőjét állítsák" - vádol a Science hasábjain az  amerikai tudós.

Ilyen körülmények között, mondta Hansen az AFP-nek, "az igazságügyi hatóságok jelentik a legfőbb esélyt" a hatékony fellépésre e veszélyekkel szemben.

Hansen tavaly egy kongresszusi meghallgatáson kijelentette: a Bush-kormányzat hivatalba lépése óta akadályozza, hogy a tudományos információk eljussanak a közvéleményhez. A kormány kommunikációs  illetékesei megszűrik a tudományos tényeket, eltitkolják a közvélemény elől az ok-okozati összefüggést.

Az AFP-nek nyilatkozva Hansen nem is tagadja, hogy álláspontjának kifejtése a politikai szférába való beavatkozást jelent. Mint mondja: ő túllép a tudósok hagyományos szerepén, mert "ebben a konkrét esetben már igazi válság bontakozott ki".  Véleménye szerint azok a politikai felelősök, akiknek ez feladata lenne, "nincsenek tudatában a tényleges  helyzetnek, s főleg nem értik sem annak súlyosságát, sem pedig a (belőle következő cselekvés) sürgősségét".

James Hansen ahhoz a mérnökhöz hasonlította magát, "aki az űrsikló felbocsátása előtt észleli annak valamilyen hibáját: nem tehet mást, mint hogy megszólal".

A tudóssal abból az alkalomból készített interjút a francia hírügynökség, hogy a Delaware amerikai államban lévő Wilmingtonban átvette a Common Wealth Award nevű, 50 ezer dollárral (8 millió forint) járó díjat, amelyet a közjó érdekében cselekvő kiválóságok - tudósok, művészek, közéleti személyiségek - számára alapított Ralph  Hayes, a Coca Cola cég egyik néhai igazgatója.

Hansenen kívül idén többek között Glenn Close filmsztárt jutalmazták vele, s az elismerés 29 éves történetében olyan személyiségek nyerték el, mint Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Jacques-Yves Cousteau  francia óceánkutató és filmes vagy Gabriel García Márquez kolumbiai író.

(MTI/AFP)

James Hnsen