Integrációs kérdés: akarat? Pénz?

A pedagógia sikeres eszköze lehet az elkülönítés, a kiscsoportos felzárkóztatás - jelentette ki egy tegnapi konferencián Hoffman Rózsa kereszténydemokrata képviselő. Egy integrált oktatást folytató hódmezővásárhelyi iskola igazgatója az elkülönítés nélküli oktatás mellett állt ki ugyanitt.

A jogvédők etnicizálják az iskolában tapasztalható problémákat, a beilleszkedési zavarokkal ugyanis nem csak romák küszködnek - jelentette ki tegnap Hoffman Rózsa, a KDNP képviselője a párt által szervezett "Őszintén a hátrányok megszüntetéséért" című konferencián, a Parlamentben.

Hoffman Rózsa a konferencia fő üzenetének az őszinte beszédet tartja. Azt mondta, hogy az embereket sokkolják "a tizenéves gyerekbűnözőkről" szóló híradások. Úgy látja, hogy elharapódzott az önbíráskodás, és végre ki kell mondani, "nem akarunk így élni tovább". A KDNP képviselője szerint a társadalom gazdaságilag és kulturálisan is kettészakadt, a szegények és a perifériára szorultak közt magas a romák aránya. - De nem kizárólag a romák élnek nyomorban - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az iskolákban is a perifériára szorult gyerekekkel van a legtöbb gond, gyakran hiperaktívak, agresszívak. Ezeket a beilleszkedési zavarokat nehéz kezelni.

- Nem a cigányságuk jelenti a problémát - hangsúlyozta a jogvédőket korholva, akik szerinte a problémákat összemossák a származással, és etnikai kérdést kreálnak az ügyekből. Hoffman Rózsa leszögezte, hogy azok, akik az iskola nyakába varrják a felelősséget, ha nem képesek egy-egy gyerekkel boldogulni, és rásütik az intézményre a szegregáció bélyegét, valójában politikai haszonlesők. Az elkülönítést bűnnek tekintik, és rasszizmust kiáltanak, pedig a pedagógia egyik sikeres eszköze lehet az elkülönítés, a kiscsoportos felzárkóztatás. Bírálta az oktatáspolitikát, amely csak az integrációt ismeri el egyedüli helyes útként.

A konferencián felszólaló Tóthné Kecskeméti Katalin iskolaigazgató az integráció szükségességéről másképp vélekedett, mint a kereszténydemokrata képviselő. A hódmezővásárhelyi modell kapcsán kifejtette: a városban olyan integrációs iskolaprogramot valósítottak meg, amelyet nem kísértek társadalmi konfliktusok. A fideszes vezetésű önkormányzat ugyanis módosította a körzethatárokat, így kiegyensúlyozottabbá vált az iskolákban az eltérő szociális hátterű gyerekek aránya. - Az elején járunk ennek az útnak, de az irány helyes - mondta az igazgatónő.

Ferge Zsuzsa szociológus ismertette a Tárki legfrissebb kutatását, amiből kiderül, a többgyerekes családok 20 százaléka az európai szegénységi küszöb alatt él. - Miközben csökken a népességszám, az oktatási rendszeren keresztül rengeteg gyerekről lemondunk - mondta. Szerinte kétféle civil nyomás van. Az egyikre jó példa Hódmezővásárhely, ahol a város vezetői meggyőzték az embereket, hogy együtt tanulni nem jelent hátrányt a középosztályhoz tartozóknak sem. Miközben létezik egy másik civil nyomás is, amely a segélyt vetetné el a legelesettebbektől.

Varga József, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a romák integrálásához nem csak a pénz hiányzik. A kérdés inkább az: akarják-e az emberek.

- Hozzáadnák-e a lányukat roma fiúhoz? Ha megérkezik a pozitív válasz, akkor előbb-utóbb pénz is lesz - foglalta össze egy mondatban a lényeget a képviselő.

Ki lehet a társa?
Ki lehet a társa?
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.