Nem egyszerű, rendkívül sok időt, energiát emésztő feladat. Közvetlen kapcsolatot kell teremteni azzal a nyolc-tízezer tagot számláló bázissal (magyarul: ki kell kerülnie az elnökséget), amelyik annak idején saját, szintén választott elnökségének akarata ellenére emelte őt a kormány élére.

Nehéz ügy. Bár jól hangzik a kormányfő magyarázata, hogy miért is kellene az MSZP elnökségének kollektíven lemondania - Gyurcsány azt mondja, hogy új politikai helyzet van, kisebbségben kell kormányozni, s ehhez új fölhatalmazás kell a kongresszustól -, a tisztújító kongresszus összehívását szorgalmazó érve bicsaklik. Ő is jól tudja, hogy ezt a fölhatalmazást már akkor megkapta, amikor a két héttel ezelőtti pártértekezleten tartott beszéde után (amelyen jóval többen vettek részt, mint egy átlagos kongresszuson) fölcsattant a taps. És ha valóban tudta, mint azt a napokban egy televíziós interjúban ki is fejtette, hogy az SZDSZ bármelyik pillanatban kész kilépni a koalícióból, nem érhette komoly meglepetésként a szabad demokratáknak korántsem a tapstól csattanós válasza.

Lehet, hogy valóban nem volt akkora nagy a meglepetés, de ha az elmúlt napok történéseit figyeljük, mégiscsak látható, hogy erre a helyzetre nem volt megírt forgatókönyv, vagy ha volt, az elég csapnivalóan sikerült: megrendezhetetlen, hiszen egyik szereplő sem az elvárt karaktert jeleníti meg, és a szituáció ennek folytán egyre csak bonyolódik, a végkifejlet pedig megjósolhatatlan. Ettől persze akár még jó is lehet, de ha néző lennék, nem sok kedvem lenne kivárni.

Gyurcsány láthatóan küzd azzal, hogy miként tudná hitelesen képviselni a reformok eddigi talán legeltökéltebb szószólójaként azt, hogy "bársonyosítani" kell a változásokat. Az elnökség, miután az elmúlt két évben a frakción, a bázison és sok-sok szimpatizánson átvitték Gyurcsány és az SZDSZ reformelképzeléseit, sok hangon tiltakozik az ellen, hogy ráosszanak egy alapvetően reformellenző szerepet. A pártelnök-kormányfő viszont attól tart, hogy az elnökség valamely erős embere az ő visszahívását kezdeményezi, ezért tisztújító kongresszuson mutatná meg az erejét. Az elnökség sem nyugodt: könnyen el tudják képzelni, hogy Gyurcsány őket akarja leváltani és a saját embereit ültetni a megüresedő pozíciókba.

Mindenki tart valakitől. És mindenki csapdában érzi magát. Benne is vannak.

Csak ezt most nem mások állították nekik.