A koszovói parlament tegnap egyhangúlag elfogadta az egykori szerb tartomány alkotmányát. Az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK által elkészített alkotmányos szabályozást felváltó, és a már Pristinában tartózkodó, 2000 fős európai uniós misszió (EULEX) vezetője által a múlt héten elfogadott alaptörvény június 15-én lép életbe. Ekkor a tervek szerint az ENSZ-kormányzat átruházza hatáskörének nagy részét az újonnan megalakult ország hatóságaira és az elsősorban az igazságszolgáltatás felett bábáskodó EULEX-re.

Az alkotmányt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé végül is nem kerülő Ahtisaari-terv alapján szövegezték. Eszerint az országnak az albán és a szerb is hivatalos nyelve. A Nagy-Albániával kapcsolatos félelmek miatt az alkotmány kimondja, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem és nem akar más állammal vagy államrésszel egyesülni.

Peter Feith, az EU-misszió vezetője egyelőre nem tudja, miként válthatja fel a koszovói alkotmány a korábbi alkotmányos szabályozást, ugyanakkor úgy fogalmazott, az ENSZ-nek ezek után az a dolga, hogy levonja a következtetéseket és alkalmazkodjon az alkotmány miatt kialakult új helyzethez. Oroszország azonban eddig megakadályozta az UNMIK-ot felváltó felügyelőszervről szóló ENSZ-határozat elfogadását.

A hatalom átadásának mikéntjéről egyelőre Joachim Rücker, az UNMIK vezetője sem tud nyilatkozni. Ő a New York-i központból vár utasításokra. Az UNMIK-ot létrehozó 1244-es BT-határozat - ezt felváltó dokumentum nélkül - még érvényben van, így tehát valamilyen szinten az UNMIK-nak is maradnia kell. A Reuters-nek adott interjújában Feith azt állította, az ENSZ-közigazgatás feltehetően Koszovó külső képviseletével és az utazási dokumentumok kiállításával foglalkozna. Koszovóban igen népszerűtlenek a tulajdonképpen teljhatalommal rendelkező UNMIK-vezető "kiskirályok". A volt tartományban sokkal inkább várnak eredményeket (és befektetéseket) az Európai Uniótól.

Koszovói zászlóval vonják be a pristinai parlament épületét