Az SZDSZ elnöke találkozott Varujan Vosganian román gazdasági miniszterrel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is.

Kóka János a román miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről elmondta: az érdekelte, milyen az, amikor a Romániában kisebbségben kormányzó liberálisok szorulnak rá a szocialisták támogatására, és el kell fogadniuk a nyugdíjemelésre vonatkozó programjukat. A magyar politikus hangsúlyozta, hogy Romániában 2004-ben bevezették a 16 százalékos egykulcsos adót, és ezzel párhuzamosan az adórendszerből kivettek szinte minden kedvezményt és mentességet. Romániában 2004 és 2008 között az egy főre jutó GDP 2800 euróról 6200 euróra nőtt. Eközben a munkahelyek száma körülbelül 300 ezerrel gyarapodott, az ország gazdasági növekedése a mezőgazdaság nélkül eléri a 8 százalékot, azzal együtt pedig körülbelül 6 százalék.

Az SZDSZ elnöke elmondta, hogy az új rendszer bevezetése után 18 hónappal a romániai adóbevétel összességében visszaállt az eredeti szintre.

Kóka János a nap folyamán Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is találkozott. Markó később újságírók előtt arról beszélt, hogy Románia az Európai Unióba való belépésével vonzóbb piaccá vált a befektetők számára, és ezt a pillanatot szeretnék kihasználni. Az RMDSZ elnöke szerint Erdély északnyugati része már megmozdult, ott nagy lehetőségek vannak a határon átnyúló együttműködésre, míg Erdély keleti részén egyelőre nem történt meg az az ugrás, amire lehetőség lenne.

Kóka János a megbeszélés után elmondta, hogy az elmúlt évek privatizációs hulláma Romániában belpolitikai konfliktusok nélkül zajlott le. A pártelnök a két ország közötti lényegi különbségként említette, hogy a román parlamentben nincs nyílt piacellenesség.

A magyarországi helyzetet a politikus úgy értékelte, hogy a reformok okozta népszerűségvesztés a március 9-i népszavazás végeredménye, az új reformoktól való félelem lenullázta a miniszterelnök mozgásterét és így nem lehet végrehajtani a Romániát és Szlovákiát sikeressé tevő reformokat. Hozzátette, hogy az elavult struktúrák igénylik a szerkezeti reformot és igény van a markáns adócsökkentésre.

Kóka János véleménye szerint Magyarország fordulóponthoz érkezett. A sorozatos leminősítések, az alacsony növekedési adatok egy nagy felkiáltójellé állnak össze, ami cselekvésre készteti a politikai elitet. Megjegyezte: ha nem ezt teszik, akkor tartós válságövezetté züllesztik az országot. (MTI)