A frakció állami tulajdonban lévő, nonprofit elven működő regionális pénztárakat javasol létrehozni - közölte Lendvai Ildikó,  hozzátéve, hogy majd csak az új, önálló szocialista kormány  terjeszti az új modellt a parlament elé, az MSZP nem kívánja a  koalíciós szabályokat megszegni.

A frakcióvezető szerint a javasolt új modell megőrzi a régi  törvény reformértékű elemeit, azaz területi elven szervezi meg a  pénztárakat. Mint mondta, a pénztárak fejkvóta-alapon működnének.  Viszonylag önállóan gazdálkodnának, éppen azért, hogy azokban a  régiókban, ahol ma még kevesebbet fordítanak a helyiek ellátására, a  megmaradt pénzt szintén helyben az egészségügyre lehessen fordítani.

Kérdésre válaszolva Kökény Mihály nem tudta megmondani, hány  pénztár lesz. "Nyilván nem 22"- jegyezte meg. Öt és hét közötti  számot említett.
Szerinte az új modell a szakmai szervezetek számára nem idegen,  az elmúlt 10-12 évben sokszor előkerült. 
Lendvai Ildikó azt mondta: az új modell parlamenti beterjesztése  azt is jelenti, hogy felfüggesztik a hatályos törvény azon  paragrafusait, amelyek a magántőke bevonását célozták. Május 1-től  az önálló szocialista kormánynak két feladata lesz: az új modell  előkészítése és  parlament elé terjesztése, illetve a régi törvény  újjal ellentmondó paragrafusainak felfüggesztése - fejtette ki.
Egy másik kérdésre azt mondta, technikai kérdés, hogy az új  modellt tartalmazó előterjesztésben helyezik hatályon kívül az ennek  ellentmondó paragrafusokat, vagy külön törvényjavaslatban.

Kökény Mihály közölte: a változtatásra azért van szükség, mert a  március 9-i népszavazás után új helyzet alakult ki, és figyelembe  kell venni, hogy ebben a helyzetben befektetői érdeklődésre nem  lehet számítani.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenlegi koalíciós modell miatt  nem kell szégyenkezniük.
Az országgyűlési képviselő azt mondta: a frakció álláspontja  egységes abban, hogy a jelenlegi, az Országos Egészségbiztosítási  Pénztárral működő rendszert meg kell változtatni.

Kökény Mihály elmondta, hogy már a nap folyamán elkezdték az  egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel, elsőként az alapellátók és  járóbetegszakellátás képviselőivel tárgyaltak. Ők helyeselték az  ilyen irányú változásokat - fűzte hozzá.

Mint mondta, a pártok képviselőivel is fognak egyeztetni a  szakmai megbeszélések lezárultával. Azt nem tudta megmondani, mennyi  időre van szükség az egyeztetésekhez, és hogy az új rendszer mikor  indul. Nem zárta ki, hogy már május végén az Országgyűlés elé  kerülhet a törvényjavaslat.
Az a szándék, hogy 2009-től új rendszerben működjön az  egészségbiztosítás - hangoztatta.

Arra a kérdésre, mi lesz akkor, ha a parlamenti pártok nem  állnak a törvényjavaslat mögé, a politikus elmondta: vélhetően a  politikai erők is figyelni fogják, hogy a konzultációk során milyen  álláspont alakul ki a szakmai szervezeteknél, és ennek ismeretében  fogják saját véleményüket megfogalmazni.
Kökény Mihály kitért arra, hogy az egyeztetések nem csak az  egészségbiztosítási törvényről, hanem a következő két év  legfontosabb egészségügyi kérdéseiről szólnak, például az alap- és  járóbetegszakellátás új finanszírozásáról is tárgyalnak.
A politikus elmondta: a legfontosabb szolgáltatói  érdekképviseletekkel, az Országos Érdekegyeztető Tanács  képviselőivel is egyeztetnek majd.

Arra a kérdésre, szerepel-e a prioritások között, hogy  elkerüljék a népszavazást, Lendvai Ildikó azt mondta, ez nem  szerepel a szempontok között sem. Ez a népszavazás "nem zavar  minket" - fogalmazott.
A politikus szerint az Albert házaspár népszavazási kérdése a  most érvényben lévő törvénynek és az új modellnek sem mond ellent.  Erre a kérdésre az MSZP is igent mond, mert sem korábban, sem most  nem akart több-biztosítós rendszert - tette hozzá.

A frakcióülés elején részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök  is.

Az Országgyűlés által februárban elfogadott, jelenleg hatályos  törvény arról rendelkezett, hogy a magyar állam zártkörű  részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22  egészségbiztosítási pénztárat alapít. A pénztárak 2009. február  1-jén álltak volna fel, működésüket április 1-jén kezdték volna meg.  A létrehozott pénztárak részvényeinek 49 százalékát pályázaton értékesítették volna szakmai befektetőknek.

(MTI)