Krisztusi korba lépett, de nem ezért szorul átfogó módosításra a KRESZ. Az 1975-ben bevezetett közlekedési szabályrendszer mára minden szempontból elavult. Nagyságrendekkel nőtt a forgalomban lévő gépjárművek száma, s olyan új járművek jelentek meg (például a quad vagy a 2,5 tonna összsúlyt meghaladó személyszállító járművek), amelyekre nem, vagy csak nehezen alkalmazhatók a ma hatályos szabályok.

Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva közlekedésbiztonsági megfontolásokkal indokolta a javasolt változtatásokat.

A balesetek harmadát gyorshajtás okozza. Az NKH adatai szerint azonban ezen belül az esetek 96,32 százalékában az út-, a forgalmi és az időjárási viszonyokhoz nem igazodó sebesség miatt történik baleset. A gyorshajtás következtében balesetet szenvedettek többsége tehát nem az esztelen száguldozás, hanem a rossz helyzetértékelés áldozata.

Az új KRESZ-ben a Nemzeti Közlekedési Hatóság csökkentené ezért az autósok mérlegelési lehetőségét a sebesség megválasztásakor. A mai sebességhatárokat nem változtatják meg, de a keskeny utakon (ahol nincs két külön sáv felfestve, mert ahhoz nincs elég hely) például 90 helyett csak 70-nel lehetne hajtani. Esőben, vagy ha bármilyen oknál fogva vizes az útburkolat, autópályán 130 helyett csak 110-zel, autóúton 90, egyéb, nem lakott területen fekvő úton 70-nel szabadna hajtani.

Manapság is sok helyen találkoznak a közlekedők olyan táblákkal, elsősorban az autópályákon, amelyeken a sebességkorlátozást jelző táblát esőt vagy havazást ábrázoló, kiegészítő táblával együtt helyezték ki. Az autósok ezt - logikusan - úgy értelmezik, hogy a sebességkorlátozás esőzés, havazás esetén lép érvénybe. A rendőrség azonban napsütésben is megbírságolja azokat, akik túllépik a táblán feltüntetett sebességhatárt, mondván: a kiegészítő tábla csak az eső vagy havazás esetén bekövetkező fokozott veszélyre figyelmeztet. Csak az új KRESZ emeli "törvényerőre" az autósok mai jogértelmezését. Ma autópályán csak olyan járművel szabad közlekedni, amely képes 60 kilométer feletti sebességgel haladni. A jövőben ez a szabály úgy módosulna, hogy a járműnek az emelkedőkön is képesnek kell lennie legalább 60-nal haladnia. Az NKH tervezete emellett felhatalmazást adna a közútkezelőknek, hogy az útjaikon (egyes útszakaszokon) a forgalom folyamatosságának biztosítása érdekében tiltsák meg a nehézgépjárművek számára az előzést. Ma ugyanis gyakran megtörténik, hogy a társát előző kamion torlódást, ráfutásos balesetet okoz.

A tervek szerint a jövőben lassítaniuk kell az autósoknak a közlekedési lámpával nem védett gyalogátkelőhelyek előtt. A zebrák előtt 20 méterrel az autók sebességét 30 kilométer per órára kell csökkenteni.

Az új szabályozás a bizalmi elv megtartása mellett (mindenki abban a tudatban vezethet, hogy ahogy ő, mások is betartják a közlekedési szabályokat) együttműködésre kötelezi a forgalomban részt vevőket.

A mai szabályozással ellentétben a tervezet szerint a jövőben ismét az autóvezető lenne felelős azért, hogy utasai használják a biztonsági övüket. A kerékpárosoknál a 12 év alattiaknak, valamint azoknak, akik óránként legalább 30 kilométeres sebességgel hajtanak, kötelező lesz a fejvédő viselése. A KRESZ ugyanakkor a jövőben megengedné a biciklistáknak a buszsáv használatát.

Horváth Zsolt Csaba a Népszabadságnak elmondta: az új KRESZ tervezetét szakmai-társadalmi vitára bocsátják. Az egyeztetések és a szükséges módosítások, kiegészítések, valamint a jogi finomítások után a teljes jogszabályt ellenőriztetik nyelvészekkel is, mert "ha van jogszabály, amelynek valamennyi rendelkezése alatt mindenkinek ugyanazt kell értenie és az előírásait ugyanúgy kell alkalmaznia, a KRESZ biztosan ilyen". Az új KRESZ a legkorábban 2009 első fél évében léphet hatályba.

Erőszak a zebra ellen