A húsz évvel ezelőtt megalakult IPCC-nek döntő szerepe volt abban, hogy a világpolitika és a sajtó felfigyelt a klímaproblémára, a testületet azonban a Nobel-békedíj tavalyi elnyerése óta veszik igazán komolyan: akkor vált a világ szemében is valódi politikaformáló erővé. Pedig a szervezet erejét - Faragó Tibor, az IPCC magyar nemzeti bizottsága lapunknak nyilatkozó vezetője szerint - elsősorban az adja, hogy a jelentéseit a résztvevők példátlan egyetértéssel fogadják el, s azok mindig a tudomány és a kormányok közös álláspontját tükrözik.

Az átfogó klímajelentéseket - amelyekből a legfrissebb tavaly látott napvilágot - a politikai cselekvésben már ritkán követi hasonló konszenzus. A legsúlyosabb nézetkülönbség a fejlettek és a fejlődők között mutatkozik: az előbbiek (az USA kivételével) már mind vállalták az üvegházhatású gázok termelésének valamilyen fokú korlátozását, az utóbbiak viszont hallani sem akarnak erről. A helyzet paradox voltát jelzi, hogy a fejlettek vállalásaiból is csupán kétszázalékos csökkentés valósult meg eddig (látványos visszafogás csak a kelet-európai blokkban történt, és ott is kizárólag az ipar összeomlása miatt), miközben a felmelegedési folyamat lassításához ebben a körben 2020-ig 25-40 százalékkal kellene mérsékelni az üvegházgáz-kibocsátását.

A globális szén-dioxid-termelés pillanatnyilag gyorsan nő, mégpedig a fejlődők miatt. Ám a folyamat megítélése itt is ellentmondásos: az egy főre jutó kibocsátás a fejlődő országokban még mindig alacsony - ugyanakkor az országcsoport együttes gáztermelése már utolérte a fejlettekét. Tempósan emelkedik a légkör szén-dioxid-koncentrációja is.

Az IPCC a tanácskozáson tárgyal a Nobel-békedíj mellé kapott pénz felhasználásáról (a 260 millió forintnak megfelelő összeget várhatóan a klímaváltozással kapcsolatos tudományos eredmények széleskörű megismertetésére fordítják). Megvitatnak egy 190 oldalas jelentést az egyik legégetőbb globális problémáról, a felmelegedés és a földi vízkészletek kapcsolatáról (ma egymilliárd ember vízellátása bizonytalan).

Emellett most kell eldönteni, hogy a szervezet foglalkozzon-e a jövőben a klímaváltozás és a megújuló energiaforrások öszszefüggéseivel. Itt számos kérdés vár tisztázásra arról, hogy az alternatív energia használatával lehet-e érdemben mérsékelni a felmelegedést. Szóba kerül majd a hét végéig tartó konferencián az IPCC jövője is: a legfontosabb feladat valószínűleg továbbra is a tudományos eredmények szintetizálása és a politikusokkal történő elfogadtatása lesz. (H. M.)

Rádzsendra Pacsauri, az IPCC elnöke a megnyitón