A frakció állami tulajdonban lévő, nonprofit elven működő regionális pénztárakat javasol létrehozni - közölte Lendvai Ildikó, hozzátéve, hogy majd csak az új, önálló szocialista kormány terjeszti az új modellt a parlament elé, az MSZP nem kívánja a koalíciós szabályokat megszegni.

A frakcióvezető szerint a javasolt új modell megőrzi a régi törvény reformértékű elemeit, azaz területi elven szervezi meg a pénztárakat. Mint mondta, a pénztárak fejkvóta-alapon működnének. Viszonylag önállóan gazdálkodnának, éppen azért, hogy azokban a régiókban, ahol ma még kevesebbet fordítanak a helyiek ellátására, a megmaradt pénzt szintén helyben az egészségügyre lehessen fordítani.

Kérdésre válaszolva Kökény Mihály nem tudta megmondani, hány pénztár lesz. "Nyilván nem 22"- jegyezte meg. Öt és hét közötti számot említett.

Szerinte az új modell a szakmai szervezetek számára nem idegen, az elmúlt 10-12 évben sokszor előkerült.

Lendvai Ildikó azt mondta: az új modell parlamenti beterjesztése azt is jelenti, hogy felfüggesztik a hatályos törvény azon paragrafusait, amelyek a magántőke bevonását célozták. Május 1-től az önálló szocialista kormánynak két feladata lesz: az új modell előkészítése és

parlament elé terjesztése, illetve a régi törvény újjal ellentmondó paragrafusainak felfüggesztése - fejtette ki.

Egy másik kérdésre azt mondta, technikai kérdés, hogy az új modellt tartalmazó előterjesztésben helyezik hatályon kívül az ennek ellentmondó paragrafusokat, vagy külön törvényjavaslatban.

Kökény Mihály közölte: a változtatásra azért van szükség, mert a március 9-i népszavazás után új helyzet alakult ki, és figyelembe kell venni, hogy ebben a helyzetben befektetői érdeklődésre nem lehet számítani.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenlegi koalíciós modell miatt nem kell szégyenkezniük.

Az országgyűlési képviselő azt mondta: a frakció álláspontja egységes abban, hogy a jelenlegi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral működő rendszert meg kell változtatni.

Kökény Mihály elmondta, hogy már a nap folyamán elkezdték az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel, elsőként az alapellátók és járóbetegszakellátás képviselőivel tárgyaltak. Ők helyeselték az ilyen irányú változásokat - fűzte hozzá.

Mint mondta, a pártok képviselőivel is fognak egyeztetni a szakmai megbeszélések lezárultával. Azt nem tudta megmondani, mennyi időre van szükség az egyeztetésekhez, és hogy az új rendszer mikor indul. Nem zárta ki, hogy már május végén az Országgyűlés elé kerülhet a törvényjavaslat.

Az a szándék, hogy 2009-től új rendszerben működjön az egészségbiztosítás - hangoztatta.

Arra a kérdésre, mi lesz akkor, ha a parlamenti pártok nem állnak a törvényjavaslat mögé, a politikus elmondta: vélhetően a politikai erők is figyelni fogják, hogy a konzultációk során milyen álláspont alakul ki a szakmai szervezeteknél, és ennek ismeretében fogják saját véleményüket megfogalmazni.

Kökény Mihály kitért arra, hogy az egyeztetések nem csak az egészségbiztosítási törvényről, hanem a következő két év legfontosabb egészségügyi kérdéseiről szólnak, például az alap- és járóbetegszakellátás új finanszírozásáról is tárgyalnak.

A politikus elmondta: a legfontosabb szolgáltatói érdekképviseletekkel, az Országos Érdekegyeztető Tanács képviselőivel is egyeztetnek majd.

Arra a kérdésre, szerepel-e a prioritások között, hogy elkerüljék a népszavazást, Lendvai Ildikó azt mondta, ez nem szerepel a szempontok között sem. Ez a népszavazás "nem zavar minket" - fogalmazott.

A politikus szerint az Albert házaspár népszavazási kérdése a most érvényben lévő törvénynek és az új modellnek sem mond ellent. Erre a kérdésre az MSZP is igent mond, mert sem korábban, sem most nem akart több-biztosítós rendszert - tette hozzá.

A frakcióülés elején részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.

Az Országgyűlés által februárban elfogadott, jelenleg hatályos törvény arról rendelkezett, hogy a magyar állam zártkörű részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít. A pénztárak 2009. február 1-jén álltak volna fel, működésüket április 1-jén kezdték volna meg. A létrehozott pénztárak részvényeinek 49 százalékát pályázaton értékesítették volna szakmai befektetőknek.

(MTI)