Gyurcsány szerint az MSZP elnökségének le kellene mondania
Sajtóhírek szerint a kormányfő az MSZP hétvégi elnökségi ülésén felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról és teljes tisztújítást javasolt, de az elnökség ezt nem támogatta.
Kell, hogy értse az MSZP, az én személyem nem tabukérdés. Annak kell vezetnie a szocialista pártot, akiben a legtöbb esélyt látják, hogy ezt sikerrel csinálja - közölte.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: akkor távozna, ha a pártja erre kéri vagy ha úgy érezné, a körülmények figyelembe vételével túl sok kompromisszumra kényszerülne.
Az MSZP elnöke hangsúlyozta: neki erős a legitimációja, ezt nem kell kéthetente, havonta megerősíteni. Szerinte az elnökség ezt azért sem akarta, mert félt például attól a téves értelmezéstől, hogy "bizonytalankodásból" ajánlják fel a lemondásukat.
Arra a felvetésre, hogy miért tudott most miniszterelnök maradni, úgy válaszolt: azt érzi, hogy minden gond, baj, erény, eredmény mellett azt gondolják, neki van a legtöbb esélye ezt a politikát sikerre vinni.
Gyurcsány Ferenc spekulációnak nevezte, hogy az MSZDP szakítani akarna az MSZP-vel. Beszámolt arról, hogy hétfőn egyeztetett a párt elnökével, Kapolyi Lászlóval, és abban maradtak, úgy kell támogatniuk egymást, hogy fel se merüljön, hogy az MSZDP az MSZP rovására akarna erősödni. Ennek érdekében - mint mondta - a szociáldemokraták alapszabályt is módosítanak majd.
A kisebbségi kormányzás bevett gyakorlat a világban
Gyurcsány Ferenc szerint az előrehozott választás, mint elvi lehetőség ott van az egyik oldalon, a másik oldalon viszont az, hogy kisebbségi kormányzás bevett kormányzási forma és gyakorlat a világban.
A kormányfő a TV2-nek azt mondta: az elmúlt egy évben a parlamenti szavazások kilencven százalékában a javaslat elfogadásához bőven elég volt annyi képviselő igen szavazata, mint amennyi nekik van. Felidézte: az SZDSZ azt mondta, minden fontos, előremutató, reformértékű lépést támogat, az MDF pedig eddig is támogatott minden olyan javaslatot, amivel egyetértett.
Azt hiszem, ez kettő évig, akár a következő választásokig reális lehetőség - jelentette ki.
Gyurcsány a korábban említett "bársonyos reformokra" két példát is hozott az interjúban.
Beszámolt arról, hogy a Rektori Konferenciával egy olyan javaslaton dolgoznak, miszerint az első évben mindenki az államilag finanszírozott keretben kerülne be a felsőoktatásba, de a második évtől csak 50-60 ezer diák maradhatna ebben a keretben. A rendszer minden évben biztosítaná az átjárást az állami és az önköltséges képzés között - tette hozzá.
Egy másik javaslat szerint - mondta - megnyitnák a versenyt az egészségügyben a szolgáltatók között úgy, hogy a társadalombiztosítás nemcsak az állami, hanem a magánintézményekben igénybe vett szolgáltatásokat, vagy azok egy részét is térítené. Ugyanazt a célt szolgálja, mint a pénztártörvény, csak máshol szervezik meg a versenyt - közölte a kormányfő.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egyik javaslatról sem döntöttek még, a részletek kidolgozásáról zajlik az egyeztetés, de több ilyen reformértékű lépést terveznek. Mint mondta, nyugdíj-ügyben például el lehetne kezdeni egy olyan gondolkodást, hogy a következő évtized végétől, tíz év alatt 62-ről 65 évre emelkedjen a korhatár. Arról is érdemes lenne gondolkodni - mondta -, hogy a három évre járó anyasági ellátás összegét két év alatt megkaphassák a jogosultak, ha ezt választják.
Gyurcsány kitért arra is az interjúban: ha lesz a költségvetésnek mozgástere, akkor álláspontja szerint először a négyszázalékos különadót, majd az egészségügyi hozzájárulás mértékét lehetne csökkenteni.
(MTI)
