Mint arról beszámoltunk, a Lidl 2900 németországi üzletéből 219-ben nemcsak a vevőket, hanem a dolgozókat is videó-kamerákkal figyelték. A cég által felfogadott detektívek figyelték, az alkalmazottak közül ki, mikor megy ki a mellékhelységbe, kinek kivel van esetleg intim viszonya.

Az ügy azzal vett újabb fordulatot, hogy kiderült: a kasszák közelében is elhelyezett kamerák rögzíthették azon vevők PIN-számait, akik bankkártyával fizettek. A Lidl most újsághirdetésekkel igyekszik megnyugtatni vevőit: az esetleg, egy pár boltban rögzített ügyféladatokat törölték, a kamerák csak a bolti lopások és más manipulációk kiszűrésére szolgáltak. A hirdetésekben is olvasható, amit a Lidl már közölt, hogy a kamerás megfigyelő-rendszereket az elmúlt hetekben eltávolították az üzletekből.

Jürgen Kisseberth, a Lidl szociális kérésekért felelős vezetője szerint ha egy vevőt mégis kár érne, a cég megtéríti azt. Kisseberth a dolgozók videó-megfigyelését azzal indokolta, hogy az éves szinten 80 millió eurót elérő bolti lopások 40 százalékát az alkalmazottak követik el. A felfogadott magán-detektívek túlbuzgóságának nevezte, hogy a dolgozók öltözködési szokásait is jegyzőkönyvezték.

Hiba lenne persze biztosra venni, hogy végleg eltűnnének a Lidl-boltokból a kamerák. A több mint 31 milliárd eurós éves árbevételű cég által szakmai tanácsadónak felkért volt szövetségi adatvédelmi biztos szerint korai lenne még azt mondani, hogy a teljesen új biztonsági rendszerből kiiktatják a videó-megfigyelést. Joachim Jakob szerint az eladóteret figyelő kamerák „bevetését” a törvények engedélyezik azzal, hogy erre nyomatékosan fel kell hívni mind a dolgozók, mind a vásárlók figyelmét.

Közben a ver.di szolgáltatóipari szakszervezet azt fontolgatja, hogy beperli az Aldi Nordot, mert a diszkontlánc éves szinten 120 ezer euróval támogatta az AUB nevű munkavállalói érdekvédelmi szervezetet. A pénz állítólag arra szolgált, hogy abból továbbképzéseket tartsanak az Aldinál működő dolgozói érdekképviseletek tagjainak. Sajtóinformációk szerint az összeg arra szolgált, hogy a ver.di ellenében „felépítsék” az AUB-t. A diszkontcég a támogatást egy esseni ügyvédi irodán keresztül folyósította az AUB korábbi vezetőjének, Wilhelm Schelskynek, s az eljárást azzal indokolták, hogy így akarták elkerülni a befolyásolás látszatát.

Schelskyt egyébként adócsalás és hűtlen kezelés alapos gyanújával vizsgálati fogságban ül, az AUB egykori főnöke ugyanis éveken át nagy összegű pénzadományokat fogadott el a Siemens konszerntől.

Az AUB új vezetősége azt közölte, hogy az Alditól nem kaptak törvénybeütköző támogatásokat, Schelsky és az Aldi állítólagos „összedolgozásáról” pedig nincs tudomásuk.