Ez lesz az első eset, hogy egy izraeli elnök (akár mandátuma lejárta után is) bíróság elé áll. A testület azt követően idézte be az exállamfőt, hogy elutasította Kacav ügyvédeinek újabb halasztási kérelmét, akik panaszolták, hogy nem tekinthettek bele a vádirat teljes anyagába.

Az ügyész által korábban felajánlott kompromisszumos megállapodás nyomán Kacavnak a több női beosztott feljelentése alapján emelt vádak egy részével kell csak szembenéznie. A volt elnököt börtönbüntetésre és két panaszosnak fizetendő kártérítésre ítélhetik.

A tavaly júniusban született vádalku értelmében Kacav nem ragaszkodik ártatlanságához, beismeri bűnösségét nemi zaklatás és szeméremsértés elkövetésében, kártérítést fizet a felpereseknek, illetve idő előtt lemond az államfői tisztségről. (Ez utóbbi júniusban meg is történt.) Cserébe viszont elkerüli a nemi erőszak miatti vádemelést és az akár 16 évig terjedő letöltendő börtönbüntetést. Kacav a vádalku keretében elismerte azt is, hogy az eljárás során hamis vallomásra csábított tanúkat.

A legfelsőbb bíróság február végén hagyta jóvá a vádalkut. A kompromisszum felháborította a női jogokat védő izraeli szervezeteket. Tizenhét feminista szervezet ítélte el a legfelsőbb bíróság döntését, mondván, hogy azzal "sorsukra hagyták a nemi agressziók összes áldozatát".

Elállt a vádalkutól

Az izraeli államfő egy jeruzsálemi bíróság előtt megjelenve kedden elállt a vádalkutól, amelynek értelmében bűnösnek vallotta volna magát szexuális vétségekben, s ennek fejében elkerülte volna a börtönt.

Kacav a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy tisztára akarja mosni a nevét. A volt államfő tavaly júniusban mondott le posztjáról, miután négy korábbi női beosztottja beperelte nemi bűncselekményekért, köztük erőszakért, zaklatásért és szeméremsértésért.(MTI)