Minél több hivatal, szervezet, tanácsadó és koordinátor kapcsolódik be a kedvezményes állami részvényvásárlás előkészítésébe, annál több érintett cégről derül ki, hogy még nem alkalmas a tőzsdei bevezetésre. Egyelőre egy "tiszta" állami ingatlanokból létrehozandó új társaság vagy alap lenne a legesélyesebb az indulásra. Talán még az idén.
Ingatlannal indul a polgárosodás
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK), illetve egy 50-100 milliárd forint körüli vagyonú állami ingatlancég lehet az első, amely részvényeiből az Új tulajdonosi program keretében vásárolhat majd a lakosság - vélekedik Mészáros Tamás, a programot kidolgozó tanács elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Szerinte a legelőrébb az ÁAK tart a bevezetés útján, de önmagában túl kicsi egy ilyen program első szereplőjének. Mellette viszont egy megfelelő vagyonú, jogilag tiszta ingatlanokat tartalmazó céget vagy alapot viszonylag könnyű létrehozni - tette hozzá. A tavaly alakult központi állami holdingba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-be olvadt Kincstári Vagyoni Igazgatóság ugyanis több ezer milliárdos ingatlan vagyont képvisel. Más bennfentesek viszont nem tartották valószínűnek, hogy a program első nagy részvényjegyzése épp egy újonnan létrehozott ingatlancsomagból történjék. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az ÁAK értékének meghatározását jelentősen befolyásolja az elektronikus díjfizetési rendszer létrehozásának még nyitott kérdése. Az igaz, hogy a - kakukktojásként - nem a pénzügyminiszterhez tartozó MNV-hez, hanem a liberális irányítású gazdasági tárcához kötődő ÁAK az SZDSZ közvetlenebb ráhatása okán a tőzsdei bevezetésre a legfelkészültebbnek mondható. Ám a mostani koalíciós válságban a gazdasági tárca nem épp a nyugalom szigete: akár át is vehetik a szocialisták, ami megváltoztathatja az ottani vezérlő elveket.
Azt a feltételezést Mészáros Tamás helytállónak nevezte, hogy a korábban első számú esélyesnek tartott Magyar Villamos Művek (MVM) bevezetését a céggel kapcsolatos új keletű - ám még mindig formálódó - kormányzati elképzelések hátrébb sorolták. Információink szerint az MVM-nél, a cég hivatalos nyilatkozatai ellenére, olyan előkészítő munka folyt, ami már akár 2008-ban lehetővé tette volna az áramtársaság tőzsdei bevezetését.
Noha úgy tudjuk, a Szerencsejáték Zrt. önmagát felkészültnek tartja a tőzsdei
megmérettetésre, Mészáros Tamás szerint ez a cég is csak "a második körben" esélyes több még tisztázandó kérdés miatt. Más elemzők szerint a Szerencsejáték Zrt.-nél nyilvánvaló akadály, hogy a társaság most a törvények szerint 100 százalékos állami tulajdonban tartandó. Igaz, a koalíciós válság ellenére az SZDSZ ezt feloldó szavazataira bizton lehet számítani. Nagyobb gond azonban, hogy az MVM-hez hasonlóan tisztázatlan a cég államilag garantált monopolhelyzeteinek jövőbeni szabályozása.
Mészáros Tamás szavai alapján "a második körre" már sok a jelölt: az MVM-en és a szerencsejátékcégen túl ekkor jöhet szóba a Magyar Posta részleges magánosítása is. Ezen túlmenően jónak tartják az MNV felett álló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács javaslatait is egy következő ingatlancsomagra, illetve egy vízközművekből létrehozandó új cégre vonatkozólag is. Mindemellett úgy vélte, a program sikeres lebonyolításához ennél jóval több társaságra, nagyobb "kínálatra" lenne szükség.
Szakértők úgy vélekedtek: az "első fecske" presztízsokokból akár már idén megjelenhet, de utána akár másfél év szünet is következhet, amíg az úton most elindított cégek valóban beérnek. Mivel ez a parlamenti választások előestéjére eshet, akár még jó időzítésnek is mondható, de a mostani politikai bizonytalanságok nem kedveznek az előkészítő folyamatnak. Mészáros Tamás erről úgy vélekedett: 2-3 éves menetrendtervet kell készíteniük. Munkájukat a mostani politikai folyamatok nem befolyásolják, így április 30-ig elkészítik az anyagot - tette hozzá.
Mészáros Tamás megerősítette: továbbra is azt tervezik, hogy a csomagok bizonyos szeletét a teljesen szabad tőzsdén, eladási tilalom nélkül, főként "intézményi" befektetők számára értékesítik. Ehhez természetesen nem járnak kedvezmények sem. Erre azért van szükség - fejtette ki -, hogy egy-egy állami cégnek még a lakossági jegyzés előtt kialakuljon a külső szemlélő számára is követhető értéke, de ez növeli a lakosság bizalmát is a papír iránt. Azt az értesülésünket azonban nem kívánta kommentálni, hogy szakértők szerint egy-egy csomagból legalább 25 milliárd forintot kell juttatni az intézményi vevőknek. Vagyis előfordulhat, hogy több jut a nagybefektetőknek, mint a program által eredetileg megcélzott lakosságnak.