A tengeren keresztül jutott egy görögországi szigetre az iraki Ahmed. Ott elkapták a görög rendőrök, megverték és bebörtönözték. Ujjnyomatot is vettek tőle, mint mondták, csak biztonsági okokból. Egy hónap múlva kiengedték, Ahmed ekkor Athénba ment, ahol újra elfogták a rendőrök és megverték. Két hétig az utcán aludt. Végül embercsempészek segítségévelt jutott Dániába, majd Svédországba: a svédek azonban vissza akarták szállítani Görögországba, miután kiderült, hogy ott adott ujjnyomatot. Az iraki férfi Norvégiába szökött, és könyörgött, hogy ne küldjék vissza.

Nemcsak az efféle rémtörténetek sokasága, hanem a legalább ilyen aggasztó adatok is cselekvésre ösztönözték Európa menekültügyi szervezeteit. Görögország - ahová a földrajzi közelség miatt különösen sok iraki és afgán menekült érkezik - a tavalyi 20 692 menedékkérelemből mindössze 132-t (!) bírált el kedvezően. Ez még az egy százalékot sem éri el, miközben Németország az iraki kérelmezők 85, Svédország pedig 82 százalékának megadja a menekültstátust.

De miért olyan lényeges a görögországi bánásmód? A kutya itt van elásva: az EU menekültügyi szabályozásának egyik fontos eleme, az úgynevezett dublini rendszer szerint a menedékkérelmet annak a tagállamnak kell elbírálnia, ahol a kérelmező először belépett az unió területére. Ám a valóságban óriási az eltérés az egyes országok menedékjogi gyakorlata között, nem is szólva a befogadás körülményeiről. Görögországban - ezt igazolja számtalan tanúvallomás - a hatóságok rendszeresen fizikai erőszakot alkalmaznak a menedékkérőkkel szemben, sokszor a kérelmek érdemi elbírálása nélkül kiutasítják őket, és a parti őrség is mindent elkövet, hogy megakadályozza a menekültek hajóinak célba jutását.

- Az EU-tagországok elsősorban szabadulni szeretnének a menekültektől, bár a dublini rendszer arra is lehetőséget adna nekik, hogy ne küldjék vissza őket - érzékelteti a jogszabály és a mindennapok közötti eltérést Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója. Magyarországon ez az egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság (mint az Európai Menekültügyi Tanács tagszervezetei) küldtek levelet az igazságügyi minisztériumnak és a bevándorlási hivatalnak. Ebben nemcsak azt sürgetik, hogy uniószerte függeszszék fel a menedékkérők átadását Görögországnak, hanem az egész EU-szabályozás reformját szorgalmazzák.

Az emberekkel való pingpongozásnak, menekültügyi lottónak hívják a jelenlegi gyakorlatot a szakemberek. Az ilyesfajta történetektől Magyarország sem mentes. Egy ideérkező afgán menekültnél az ujjnyomat-azonosító rendszer Norvégiában jelzett találatot. A magyar hatóságok így le is állították a menedékkérelem vizsgálatát, az afgán férfi elkeseredésében már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. Később kiderült, hogy Norvégiában három évvel azelőtt járt, és közben egy évre hazatért Afganisztánba, megszűnt tehát az átadási kötelezettség. Két hónap üresjárat után indult újra a magyar közigazgatásban a menedékjogi eljárás.

- Magyarországra nagyon sok menedékkérő érkezik Bulgárián és Románián keresztül, gyakran embercsempészek segítségével. Megesett már, hogy valaki kérte, semmiképpen se küldjék vissza Bulgáriába az ott tapasztalt bánásmód miatt - utal rá Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, hogy gondok nemcsak Görögországban akadnak. Hozzánk egyébként (az irakiak és az afgánok mellett) főként szerbiai és koszovói, grúz, szomáliai, nigériai és palesztin menedékkérők jönnek.

Érdekes, hogy a menekültek mozgása az EU területén nemcsak kelet-nyugat irányú, hanem Nyugat-Európán belül is megfigyelhetők nagyobb mozgások. Hollandiából például sokan átmennek a közeli Nagy-Britanniába, de ha lebuknak, a dublini rendszer alapján viszszaküldik őket. Az ilyen átadási eljárás ráadásul költséges, és akár két-három hónapig is eltarthat. - Nehéz elmagyarázni valakinek, hogy miért van két hónapja bezárva, és megnyugtatni őt, miközben mi magunk sem vagyunk nyugodtak. Nem véletlenül gyakori a depreszszió, és előfordult már éhségsztrájk vagy öngyilkossággal való fenyegetés is - teszi hozzá Kováts András.

Lerombolták a görög hatóságok a menedékkérők táborát Patras kikötőjében