Miközben karácsonykor az egyik legnépszerűbb ajándék a plazma- és az LCD-tévé volt, s tavaly világszerte megduplázódott a modern televíziók forgalma, addig ezeknek az előnyeit ma még a vásárlók töredéke használja csak ki. Ennek ellenére további robbanás várható a vékony tévék frontján, egyrészt, mert szép lassan elterjednek a nagy felbontású képpel kecsegtető Blu-ray- (azaz kék lézeres) lejátszók, másrészt pedig hamarosan elindítják szolgáltatásukat a nagy felbontású adással jelentkező tévés szolgáltatók.
Nagy tévé, nagy felbontás
A DisplaySearch felmérése szerint egyrészt a méret, tehát az óriási képátló vonzza a vásárlókat, másrészt pedig a forma, azaz a készülékek szobadísznek sem utolsók. Arról azonban nemigen világosították fel a vásárlókat, hogy valóban miért (és mire) jók ezek a készülékek. Az új lapos tévék többsége képes a Full HD, azaz szuper nagy felbontású képek megjelenítésére, ami a gyakorlatban 1920x1080 képpontos felbontást jelent, méghozzá tűéles kép formájában. Ég és föld a különbség a mai tévéadásokhoz vagy DVD-filmekhez képest.
Csakhogy a vásárlás után igen sokan csalódtak: a tévé képe nem volt elég jó, s a DVD-nézés esetében is elmaradt a gigászi különbség. Hazai forgalmazóktól tudjuk, hogy még ma is rengeteg készüléket visznek vissza három napon belül a forgalmazókhoz vagy később a garanciális szervizbe amiatt, hogy nem megfelelő a kép minősége. Pedig ez valójában törvényszerű: a mai tévéadások nagy része, eltekintve néhány digitális műholdas szolgáltatástól, analóg jelként érkezik a lakásba, majd ez az analóg jel alakul vissza digitálissá, s jelenik meg az LCD vagy a plazmaképernyőn. Márpedig az analóg tévéadás sosem lesz HD-minőségű, és még az átalakítás is minőségromlással jár. A műholdról érkező digitális szolgáltatások és a DVD (amely eleve digitális) esetében nem ilyen durva a helyzet, ám a katarzis esetükben is elmarad, hiszen a felbontás ezek esetében sem közelíti meg a Full HD értékét, sem pedig a kép minőségét.
A tévés generációváltással párhuzamosan dúlt a háború képhordozófronton is: a nagy felbontású képek tárolására alkalmas HD-DVD és a Blu-ray közül végül is idén januárban az utóbbi maradt állva. Amíg el nem dőlt a háború, addig egyetlen gyártó sem feccölt nagyobb energiát és összegeket különböző lejátszók gyártásába és piaci bevezetésébe. Azzal tehát, hogy végre letisztult a piaci helyzet, a Blu-ray-lejátszók elindulhatnak világhódító útjukon. Először a Sony Playstation játékkonzolokba került ilyen olvasó. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a formátum kitalálója maga a Sony volt. Ma már asztali számítógépekbe is lehet kapni ilyen berendezéseket, de a Blu-ray természetesen hozzáférhető önálló változatban is, sőt a prémiumkategóriás, üzletembereknek szánt hordozható számítógépekbe is beszerelik. Immár hazánkban is lehet kölcsönözni és vásárolni Blu-ray-lemezen kiadott filmeket. Ez azonban új kihívás: az áruházakban jobban oda kell figyelnünk, hogy milyen dobozt veszünk le a polcról: DVD-t vagy kék lézert. Ez utóbbi egyelőre drágább, ám ennél nagyobb baj, hogy a DVD-lejátszó nemigen tud mit kezdeni vele. Az árkülönbség rövid időn belül eltűnik, ám a két formátum párhuzamos jelenléte még évekig fog tartani - s e miatt a kusza helyzet miatt többen azt mondják, hogy a DVD-nek még messze nem áldozott le a csillaga. Fontos azonban hangsúlyozni még egy technikai részletet: a nagy felbontású kép előnyét, amely a kék lézeres lejátszóból érkezik, csak akkor élvezhetjük, ha a tévé úgynevezett HDMI-csatlakozóját használjuk a képátvitelre.
Aki ma szándékozik LCD- vagy plazmatévét venni, csak olyat vegyen, amelyen minimum két HDMI-csatlakozó van! Ugyanis ezen keresztül élvezheti majd a Full HD-televíziószolgáltatásokat. A UPC és más kábelszolgáltatók is megjelentek már két-három olyan csatornával, amelyet Full HD minőségben továbbítanak, ám a Népszabadság információi szerint május elején elindul egy olyan szolgáltatás is, amelyben - a jelenlegi tervek szerint - kis híján tucatnyi ilyen adást lehet majd nézni. Mivel idén rendezik a labdarúgó-Európa-bajnokságot és a nyári olimpiát is, a kínálat gerincét a sport adja majd, de a választékban lesznek természetfilmek, mozicsatornák is, tehát minden, mi szem-szájnak ingere. A szolgáltatás egész Magyarországon elérhető lesz, előbb műholdról, később kábeles terjesztéssel is. A műsorterjesztő cég, ahogy Nyugat-Európában szokás, még arra is odafigyelt, hogy az adások vételét biztosító beltéri egység, a set-top-box szép legyen. Az LCD-tévé egy szobadísz, így a mi berendezésünknek is annak kell lennie - mondta lapunknak a magát egyelőre megnevezni nem kívánó, de újonnan piacra lépő szolgáltató vezérigazgatója. Persze az új tévé nemcsak szép, okos is: elektronikus műsorújság és úgynevezett PVR, azaz személyes videofelvevő is tartozik hozzá, arra az esetre, ha meg kellene szakítanunk a tévénézést, vagy valamit előre beprogramozva szeretnénk felvenni.