Fogyókúrán az árverési cápák

Míg tavaly egy négymilliós használt gépkocsit egymillióért vihettek és vittek is el, az idén az átlag alapján már 2,8 milliót adnak érte az adóhatóság árverésein. Az árverési cápák árleszorító gyakorlatának az ingóságok esetében az internetes aukciós rendszerrel vetettek véget.

Bevált az anonimitás. Legalábbis az APEH első negyedévi tapasztalatai azt mutatják, a január óta az ingóságoknál működő elektronikus árverési térben megszűnt a korábban "megszokott" licitálási csalás. Az úgynevezett árverési cápák ugyanis olyan módon szorították, illetve szorítják le az adóhatóság - adótartozás fejében lefoglalt ingóságokat és ingatlanokat érintő - aukcióin az árakat, hogy azzal állítólag sem a rendőrség, sem az APEH nem tudott mit kezdeni. A módszer nagy vonalakban az volt, hogy az árverés kezdete előtt "megbeszélték" a vevőjelöltekkel, hogy ők gondoskodnak a vételár minimalizálásáról némi "jutalékért" cserébe. Beszélgetni márpedig szabad az árverési csarnok előtt bárkinek - a rendőrség ezért nem talált fogást az egyébként jól beazonosítható körön.

Az árleszorító gyakorlatnak megfelelően úgy alakult, hogy az árverésre bocsátott tárgyak vételára jellemzően a kikiáltási ár - ez a végrehajtó által a piaci ár szerint meghatározott becsérték - negyede volt. Tavaly ugyanis még ez volt a törvényileg szabott minimális árszint is.

Az idén azonban az online, egyben anonim rendszer bevezetésével a vételárminimumot is emelték: az ingóságokat már nem lehet elvinni a becsérték felénél kisebb áron. A tapasztalat azonban kedvezőbb: a vételár átlagosan a meghirdetett becsérték 71 százaléka. Az elmúlt három hónapban 90 árverést indítottak az új rendszerben, ebből 75 fejeződött be, amelyből 67 volt sikeres - vagyis nyolc esetben nem volt érdeklődő.

Összességében is javult a helyzet: tavaly november végéig ötmilliárd forint volt az árverésre bocsátott cikkek becsértéke, ehhez képest csak 712 millió forint (a becsérték 14,2 százaléka) folyt be az államkasszába. Az idén az első három hónapban valamivel több mint egymilliárd forint volt a kikiáltott cikkek becsértéke, ebből 252 millió forint, vagyis közel a negyede folyt be. Az online aukcióknál pedig 124 millióból 81 millió forint érkezett be az APEH-hez.

Az elektronikus térben az biztosítja a licitálók "arctalanságát", hogy minden egyes árveréshez egyedi kódot kapnak a felek. Ezek alapján nem tudják őket megkeresni az árverési cápák. A rendszerben csak az tud licitálni, aki előzőleg a kormányzati ügyfélkapuhoz is regisztrált egy okmányirodában. Ezután regisztrálhat az APEH rendszerébe. Az ügyfélkapus bejelentkezés biztonsági okból szükséges - mondják az APEH-nél. Eddig 1500 felhasználó regisztrált, köztük egyaránt vannak magánszemélyek és cégek képviselői is.

Az adótartozás fejében lefoglalt tárgyak ugyanis sokszor vállalkozásoknak lehetnek hasznosak. A legkeresettebb személygépkocsikon kívül komplett árukészleteket, játékgépeket, ipari gépeket vagy akár műtárgyakat is kínálnak.

Némi szigorítás máris várható azokra vonatkozóan, akik elnyerik a kínált tárgyat, de nem mennek el érte, vagyis ténylegesen nem vásárolják meg. Most a második legjobb ajánlatot tevőé lehet az ingóság, és a két ár közti különbözetet fizettethetik ki az elmaradt vevővel. Igaz, ilyenre az online rendszer futása óta nem volt példa, de az a cél, hogy az árverést komolyan nem vevő licitálót ki is lehessen zárni az aukciós rendszerből.

A kedvező tapasztalatok alapján ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a jövőben bővülni fog az internetes aukción megszerezhető vagyontárgyak köre, az ingatlanok is bekerülnek majd ide. Utóbbiról egyelőre jogszabályi szinten még csak tervek vannak - tavaly azt mondták: ha sikeres az online rendszer, megfontolják annak ingatlanokra való kiterjesztését is.

Most az ingatlanokat ugyanúgy normál árverésen vagy pályázaton lehet megszerezni, mint eddig. S mint megtudtuk, az árverési cápák ezen a téren még aktívak. A vételár jellemzően a minimálisan előírt árszint közelében alakul. (Ez normál árverésnél a becsérték 50, lakások esetében 70 százaléka, pályázatoknál pedig felemelték 65, illetve 75 százalékra.) Úgy tudjuk, akkor lehet rendőrségi ügy egy ilyen "lebeszélt" árverésből, ha maga az érintett tesz feljelentést. Erre azonban nemigen vállalkoznak. S persze így az ingatlan eredeti tulajdonosa is lassabban tudja befizetni felhalmozódott adótartozását.

Ezzel együtt az adóhatósági végrehajtások és az ebből következő árverések száma nemigen csökken. A hatóságnál azt mondják, még jó ideig szükség lesz erre az intézményre, mivel nemigen mérséklődik a végletekig eladósodó állampolgárok száma.

Adótartozás fejében lefoglalt ingóságok az APEH árverési csarnokában. Online viszik a tévét és az autót
Adótartozás fejében lefoglalt ingóságok az APEH árverési csarnokában. Online viszik a tévét és az autót
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.