- Érinti-e a fővárosi együttműködést a koalíciós válság, s ha igen, hogyan?

- Annyiban mindenképpen, hogy három tárca esetében új kormányzati szereplőkkel kell majd egyeztetnünk. A két párt közötti konfliktus azonban nem jelenik meg fővárosi szinten. Természetesen nekünk is voltak vitáink, és minden bizonnyal lesznek is, de ezek egy-egy szakmai kérdés kapcsán merülnek fel, mint ahogy a kórházholding esetében történt. Országos szinten a koalíciós program folytathatóságában nem értett egyet a két párt, ez okozta a szakítást. Nálunk ezek az alapok stabilak.

- A szocialista párt, információnk szerint, a parlamenti együttműködés kikényszerítése érdekében előhúzhatja a "Demszky-kártyát", vagyis: ha az SZDSZ a parlamentben nem támogatja a kormányt, a szocialisták ugyanezt teszik Budapesten önnel.

- Csütörtökre össze akartam hívni a fővárosi koalíciós egyeztető tanácsot, hogy megbeszéljük, bármelyik párt érez-e ilyen veszélyt. Maguk a szocialisták javasolták, hogy ne tartsuk meg a találkozót, hiszen a kérdés felvetése is felesleges, a budapesti koalíció stabil. Ráadásul a parlamenti típusú megosztottság szerencsére nem jellemző a fővárosra, a legélesebb viták végén is gyakori, hogy közösen szavazunk meg egy-egy javaslatot az ellenzékkel. Abból, hogy fel kell-e újítani a Margit hidat, nehéz elvi kérdést csinálni.

- Ön azon kevés ügyvivők egyike, aki már több MSZP-SZDSZ koalíciót végigkísért, számos feszültséggel. Milyen különbséget lát a korábbi években kirobbant konfliktusok, illetve e mostani helyzet között?

- Én ezeket a konfliktusokat - fél év pártelnökség kivételével - mindig a partvonalról, a fővárosból figyeltem. Annyit szűrtem le belőlük, hogy a közös alap, legyen az kormányprogram vagy koalíciós szerződés, soha nem kérdőjeleződött meg. Voltak személyi viták egy-egy miniszteri vagy épp a miniszterelnöki poszt kapcsán, voltak az eltérő múltból fakadó viták, mint a D-209-es ügyben, és voltak költségvetési természetű viták is, de ezek mindegyike megoldható volt, mert nem érintették alapjaiban a közös programot. Most az derült ki, hogy a közösen kiizzadt kompromisszumok sem tarthatóak. Ilyenkor egy házasságban is a higgadt, nem ajtócsapkodós válás a legjobb megoldás.

- Az SZDSZ ügyvivőjeként ön is megszavazta a liberális kormánytagok visszahívását. Lát még esélyt a koalíció fenntartására?

- Mindig a remény hal meg utoljára, de a realitásokat nézve azt kell mondanom, hogy komoly esélyt erre nem látok. Amikor döntöttünk, ott ült az asztalnál az SZDSZ minden korábbi elnöke az 1994-es koalíciókötés óta. Tudtuk, hogy az SZDSZ történetének egyik legfontosabb döntését hozzuk meg, megpróbáltunk végiggondolni minden lehetséges következményt, és végül úgy láttuk, nincs más megoldás.

- Hogyan látja a kisebbségi MSZP-kormány mozgásterét és az előre hozott parlamenti választás megtartásának valószínűségét?

- Előre hozott választások szerintem nem lesznek, mert azok Orbán Viktoron kívül senkinek sem lennének jók. Hiszem, hogy az MSZP képes lesz kisebbségben kormányozni, annál is inkább, mert az ország gazdasága szempontjából fontos kérdésekben számíthat a liberálisokra. Az SZDSZ felelős ellenzéki párt lesz. A politika szempontjából mindez, ha kényszerűen alakult is ki,
esélyt nyújthat arra, hogy a megegyezés kultúrája nagyobb teret kapjon. Én azon leszek, hogy ha Budapest ügyeiről van szó, a parlamentben is segítsek megteremteni a többséget.

- Milyen hatása lehet ön szerint a koalíciós válságnak az SZDSZ június 7-i pártelnökválasztására?

- Az, hogy nem csak a belső ügyeinkkel leszünk elfoglalva, hanem az ország számára fontos kérdésekkel, önmagában is esélyt jelent. Az elmúlt hetekben kibontakozó belső vitában a legrosszabb reflexek jöttek elő mindkét oldalon, és ezzel mindkét fél nagyon sokat ártott a párt egészének és saját magának is. Riadtan és pesszimistán néztem, hogyan kerekednek felül az indulatok és a kölcsönös vádaskodások a racionális döntéseken. De most az SZDSZ alapvetően más helyzetben van, mint néhány nappal ezelőtt. Nagyon örültem, hogy Kóka János és Fodor Gábor a döntő pillanatban félretették ellentéteiket, és közösen jelentették be a frakció döntését. De ennél még jóval többre van szükségünk. A pártnak most egységesnek kell maradnia, nem engedhetjük meg magunknak a belső megosztottságot.

Április 27.: a válás napja

Április 27-re hívja össze az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlését a párt országos tanácsa (OT), amely szombaton tart tanácskozást. Az SZDSZ "parlamentje" javasolni fogja azt is, hogy a küldöttgyűlés tűzze napirendjére a koalíciós szerződés felmondását, illetve indítson új küldöttállítási procedúrát, hogy a következő, június 7-én esedékes újabb küldöttgyűlésen immár új küldöttek választhassák meg a párt elnökét és vezetőségének tagjait. Ellenkező esetben fennállna a veszélye annak, hogy a legitimitásukban egy sor választási csalás napvilágra kerülése után támadhatóvá vált régi küldöttek által meghozott döntéseket akár bíróságon is megtámadják. Ezzel a legitimtási válság elhúzódna, s még a koalícióból való feltételezhető kilépés is per tárgyává lehetne. (Munkatársunktól)

"Nem látok komoly esélyt a koalíció fenntartására"