Nagyon elégedett vagyok a NATO-csúcs eredményeivel. Afganisztán támogatása egyhangú és erős volt a csúcson. Örülök, hogy az afganisztáni intézmények építésében elkötelezett tagállamok megértették: tovább kell folytatni a munkát - mondta lapunknak Hamid Karzai afgán államfő. - A többéves pusztításból nehéz hosszú távú sikert kovácsolni. Ehhez hosszú távú elkötelezettség kell, és én azt éreztem Bukarestben, hogy ez megvan. A következő öt-tíz évben még biztosan a nemzetközi közösség segítségére szorulunk - vélekedett az afgán elnök, aki tegnap egynapos, sűrű programú látogatást tett hazánkban.

A magas, jó kiállású pastu államfő szerint a legfontosabb feladat a terrorizmus legyőzése és a kábítószer-termelés leállítása, de kiemelte az afgán közszolgálat kapacitásának javítását, a szolgáltatások kiépítését is. - Valójában az élet majdnem minden területe prioritást élvez Afganisztánban - ismerte be.

A nemrég napvilágot látott, Afgán Segélyeket Koordináló Ügynökség által készített jelentésre (amely szerint az Afganisztánba érkező segélyek, fejlesztési pénzek negyven százaléka visszavándorol a donorországokba, és a pénz nagy része elkerüli a kabuli kormányt) Karzai úgy reagált: - Ez komoly gond számunkra is, csütörtökön szóba is hoztuk a NATO-csúcson. Hálásak vagyunk az eddig érkezett segélyért is, de reméljük, javítani lehet ezek elosztásán és a rászorultakhoz való biztos eljuttatásán - közölte a Kandahárban született államfő. Ugyanakkor hozzátette: - Az újjáépítés jeleit Afganisztán-szerte látni, de természetesen még rengeteg segítségre szorulunk.

- Olyan tálibokat látunk szívesen, akik támogatják Afganisztán normalizálódását, és akik nem kötődnek az al-Kaida terrorszervezethez, akik tiszteletben tartják az afgán alkotmányt, Afganisztán békéjét és stabilitását, illetve az emberek jólétét - sorolta feltételeit Karzai elnök arra a kérdésre, hajlandó-e tárgyalni az országot destabilizáló tálibokkal. - A mai napig sok tálib kereste meg az afgán kormányt, sok változást látunk ezen a téren - mondta, elismerve, hogy a kormány maga is keresi a kapcsolatot a "meghódítható" tálibokkal. Hamid Karzai - akinek apját feltehetően tálib ügynökök ölték meg 1999-ben - elmondta, hogy az afgán felsőház elnöke által irányított bizottság feladata az ilyen értelemben vett béketárgyalás, a tálibok megnyerése.

Karzait 2004-ben választották meg elnöknek, és 2009-ben ismét megmérettetik a választók előtt. Az afgánok egy része nem elégedett a fejlesztések mértékével és a kormány szerepével. - Több, mint hat éve indult el az újjáépítés, és az embereknek minden joguk megvan arra, hogy ne legyenek teljesen elégedettek. Sok a munka - közölte Karzai elnök. - Úgy kell megállapítanunk az elvárásainkat, hogy azok összhangban legyenek a kormány és a világ segítségnyújtási képességeivel - fejtette ki az államfő a jövőről.

Karzai elnöknek kifejezetten tetszett lapunk neve, és rövid nyelvtanulás keretében elsajátította a "szabadság" szót. Még szüksége lehet rá.

l A Sólyom László elnök meghívására érkezett Hamid Karzai magyarországi tartózkodása alatt találkozott a Parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, majd egy budapesti szállodában Göncz Kinga külügyminiszterrel és Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel is. Karzai bejelentette, hogy hamarosan megnyitják az afgán nagykövetséget Budapesten, és többször is megköszönte Magyarország afganisztáni szerepvállalását. Tavaly és az idén is félmilliárd forintot költ Magyarország fejlesztésekre a közép-ázsiai országban. (MTI)

"Olyan tálibokat látunk szívesen, akik nem kötődnek az al-Kaidához"