Bukarestben Vlagyimir Putyin mondta ki az utolsó szót: Oroszország fenyegetésként értelmezi, hogy a NATO egyre közelebb kerül határaihoz, és ebből kiindulva viszonyul a kétoldalú együttműködés kérdéseihez.
Putyin Szocsiban teríti ki a kártyáit
Vlagyimir Putyin leköszönő orosz elnök csak csütörtök este érkezett meg Bukarestbe - amikor már világossá vált, hogy Oroszország érzékenységeit a NATO-csúcstalálkozó résztvevői igyekeztek figyelembe venni. Elérte azt a vacsorát, amelyet Traian Basescu román elnök a csúcson részt vevő delegációvezetők tiszteletére adott, és egy asztalnál ült George W. Bush amerikai, Nicolas Sarkozy francia és José Manuel Barroso EB-elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Gordon Brown brit kormányfővel, Jaap de Hoop Scheffer NATO- és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral. Kifogásait valószínűleg ott is ismertette, de erre elsősorban a pénteki NATO-orosz tanácsülésen kerített sort, ahol őszintén elmondta: nem ért egyet a NATO bővítésével, a rakétavédelmi rendszer kiterjesztésével és Koszovó függetlenségével.
Sajtóértekezletén Putyin úgy vélte, hogy az atlanti szövetség és Oroszország együttműködése nemcsak Moszkvától, hanem a NATO-tagállamok kompromisszumkészségétől is függ. A NATO azonban erős katonai blokként közeledik Oroszország határaihoz, ami Moszkva szerint nem járul hozzá a bizalom erősítéséhez. - A nemzetbiztonságot nem lehet ígéretekre építeni. És távolról sem világos, hogy mik a NATO jövőbeli szándékai - mondta. Bismarckot idézte: a képesség, és nem pedig a szándék számít. - A romániai és a bulgáriai NATO-bázisok, a lengyelországi rakétakilövő rendszer mind azt bizonyítják, hogy katonai fenyegetés közelít Oroszország felé - fejtette ki.
Kedvezően értékelték a bukaresti NATO-csúcs zárónyilatkozatát a prágai politikusok. Václav Klaus államfő meglepőnek nevezte, hogy orosz kollégája, Vlagyimir Putyin felszólalásában meg sem említette az amerikai védőernyő ügyét. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter lapunk megkeresésére azt emelte ki: a Csehországban és Lengyelországban létesítendő radarbázissal, illetve rakétatámaszponttal kapcsolatban jóval nagyobb megértés nyilvánult meg a román fővárosban, mint néhány hónappal ezelőtt. - Ellenkezés vagy tiltakozás valójában már nincs is az atlanti katonai szövetségben vagy az EU-ban - hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője. A legutóbbi felmérések szerint viszont a felnőtt lakosság hetven százaléka ellenzi az amerikai katonai támaszpontot, amely Prágától kilencven kilométerre, a Pilzenhez közeli Brdy hegységben épülne fel várhatóan 2011 végére. (Szilvássy József)
Putyin azt állította, hogy a rakétaelhárító rendszerről a hét végén Szocsiban tárgyal érdemben az amerikai elnökkel. Anynyit közölt: Moszkva attól tart, hogy a rakétavédelmi rendszer nem Irán, hanem Oroszország ellen irányul. Miközben a hidegháború visszatérése kizárt, mert ez sem Európának, sem az Egyesült Államoknak, sem pedig Oroszországnak nem áll érdekében. Másfelől a régi ideológiai ellentétek is eltűntek, és a NATO automatikus bővítése sem old meg semmit, a szövetség ugyanis nem önműködő demokratizáló eszköz - vélekedett.
A leköszönő elnök hangsúlyozta: hivatali évei országa feltámadásának időszakát képezték. Szerinte Oroszország ma a világpolitika egyik legfontosabb szereplője, nélküle semmit sem lehet tenni. - A régi hadászati potenciálunkat helyreállítottuk, nukleáris fegyvereink vannak, szárazföldön, levegőben és tengeren, és ezeket fejlesztjük - szögezte le Putyin.
A pénteki tárgyalások előtt a NATO-főtitkár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megállapodás írt alá arról, hogy a NATO Oroszországon keresztül szárazföldi úton szállíthat nem hadi felszerelést Afganisztánba.
Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár diplomatikus fogalmazásából is kiderült: egész sor kérdésben nincs egyetértés. Sőt, Koszovó függetlenségének elismerése, a NATO-bővítés és a rakétavédelmi rendszer kiépítése tekintetében komoly ellentétről lehet beszélni.
Blokád alá vették Zágráb belvárosát
Mindennél fontosabb most a számunkra ez a látogatás - nyilatkozta a sajtónak Ivo Sanader horvát miniszterelnök George W. Bush kétnapos zágrábi tartózkodásáról. Az amerikai elnök a NATO-csúcs után pénteken Zágrábba repült a feleségével. Horvátország elsősorban amerikai befektetéseket remél az elnöklátogatástól.
Az amerikai és horvát titkosszolgálat az elnöki látogatás idejére szinte blokád alá vette Zágráb belvárosát. Parkolni tilos, a lakók nem nyithatják ki az ablakokat, az iskolák többségében elmaradt a tanítás, az éttermek nem fogadnak vendégeket, a háztetőkön pedig mesterlövészek ülnek.
Bush elsőként Stjepan Mesic horvát államfővel találkozott, majd a tiszteletére rendezett gálavacsorán vett részt, amelyre közel százan, akadémikusok, politikusok, a horvát kulturális és sportélet nagyjai kaptak meghívást. Szombat reggel Ivo Sanader miniszterelnökkel tárgyal az amerikai elnök, utána beszédet mond a zágrábi Szent Márk téren. Ő a harmadik amerikai elnök, aki Zágrábban jár: 1971-ben Richard Nixon, 1996-ban pedig Bill Clinton kereste fel a horvát fővárost. (F. Á.)
Vlagyimir Putyin
