Vlagyimir Putyin vacsorája
Éppen idejében azonban ahhoz, hogy részt vehessen azon a vacsorán, amelyet Traian Basescu elnök a Hilton szállóban a csúcson résztvevő delegációvezetők tiszteletére adott. Az este tizenegy óra előtt néhány perccel elkezdődött vacsorán Vlagyimir Putyin egy asztalnál ült George W. Bush amerikai, Nicholas Sarkozy francia és Jose Manuel Barroso EB-elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Gordon Brown brit kormányfővel, Jaap de Hoop Scheffer NATO- és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, illetve a házigazda Basescuval.
A vacsorán – nyugat-európai NATO-szakértők szerint – kétségtelenül terítékre kerültek a csúcstalálkozó döntései, a NATO-Oroszország viszony fő koordinátái és kérdései, de cseppet sem valószínű, hogy Putyin már ott kijátszotta volna valamennyi kártyáját. Ezt a feltételezést erősítette az is, hogy a péntek délelőtti NATO-Oroszország Tanács ülés megkezdése előtt Bush elnök még rendkívül gondterhelten egyeztetett külügyminiszterével, Condoleezza Rice-szal és más szakértőkkel, eközben pedig az orosz elnök saját tanácsadóját hallgatva, megszokott hideg tekintettel figyelte a kerek asztal másik oldalán készülő amerikai kollégáját. Kétségtelen azonban, hogy a csütörtöki vacsora a Putyiné volt, hiszen minden szempár az ő ajkán csüngött.
A öröm jegyében zajlott az Ukrajna-Oroszország Bizottság ülése
Nem eshetett túlságosan jól Vlagyimir Putyinnak, hogy a NATO-Oroszország Tanács ülése előtt zajlott a NATO-Ukrajna Bizottság tanácskozása, s hogy ez utóbbit követő sajtóértekezleten Viktor Juscsenko ukrán elnök elsősorban Moszkvának üzent, amikor kijelentette: „Ukrajna független és szuverén állam, teljes mértékű joga van saját biztonsági politikájának meghatározására”.
Az ukrán elnök kifejtette: már csütörtökön tiszta képet kaptak Ukrajna NATO-tagságát illetően. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy Ukrajna NATO-tagságát egyetlen tagállam sem ellenezte. Ugyanakkor elmondta: az ukránok nem naivak, tisztában vannak azzal, hogy 75 évnyi kommunizmus után milyen kihívásokkal kell szembenézniük.
- A tagságunk elnyerése igénybe vehet 5, 6 vagy akár 9 évet is. A nagy eredmény azonban az, hogy mindenki egyetért: Ukrajna legyen tagja a szövetségnek. Fontos a másik tegnapi kompromisszum is, miszerint nem lesz Európában egyetlen olyan térség sem, amelynek a biztonságát nem szavatolják – mondta. Rámutatott: Ukrajna már eddig is részt vett valamennyi NATO-akcióban, ami egyértelműen igazolja, hogy osztja az euroatlanti értékeket.
A NATO-főtitkár a NATO-Ukrajna Bizottság ülése után megerősítette: Ukrajnát – akárcsak Grúziát – , biztosan beveszik a NATO-ba, intenzív politikai párbeszéd kezdődik mindkét állammal. Szerinte nagyon fontos a bukaresti döntés, mert olyan folyamatot indít el, amelynek a végén mindkét állam NATO-tagságot kap. - Ezt a záródokumentum is szó szerint kimondja - mondta. Scheffer azonban nem árulta el, ha a két kelet-európai államot már decemberben, a NATO-külügyminiszterek tanácsán bevonják-e a tagsági akciótervbe, azt azonban biztosnak mondta, hogy a decemberi fórumon megejtik az első ezzel kapcsolatos értékelést. A főtitkár nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy a két ország mennyi idő múlva válhat majd a szövetség tagjává.
A NATO-orosz kapcsolatban Szocsiban mondják ki az utolsó szót
Orosz források szerint Putyin részletesen akarta ismertetni a NATO-vezetőkkel az orosz álláspontot a szövetség és Moszkva jövőbeli együttműködéséről, de a modern világ kihívásairól alkotott orosz elképzelésekről is. Egyik fél sem árulta el a tanácskozást követően, hogy ez mennyire sikerült neki, de a NATO-főtitkár rettenetesen diplomatikus fogalmazásából is kiderült: egész sor kérdésben nincs egyetértés, sőt, Koszovó függetlenségének elismerése, a NATO bővítése és a rakétavédelmi rendszer kiépítése tekintetében egyelőre kibékíthetetlennek látszó ellentétről lehet beszélni.
Scheffer hangsúlyozta, hogy Koszovó függetlensége nem NATO-ügy, a NATO- és a KFOR az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében teljesíti misszióját, és erről Oroszországgal nincs is vita. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország annak idején ugyanilyen hevesen ellenezte más közép- és kelet-európai államok NATO-tagságát is, s efféle ellenzésekre a jövőben is lehet részéről számítani. Ami viszont a rakétavédelmi rendszert illeti, annak ügyében – vallotta be a NATO-főtitkár – minden bizonnyal a Szocsiban április 6-án sorra kerülő Bush-Putyin találkozó során születik majd döntés.
- A tárgyalásokon a felsorolt kérdésekben nem volt éles szóváltás, nem volt konfrontáció, de világossá vált, hogy a vita tovább folytatódik. Építő légkörben nem született meg az egyetértés – tette hozzá.
A tárgyalások előtt a NATO-főtitkár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megállapodás írtak alá, amelynek értelmében a NATO szárazföldi úton szállíthat nem hadi felszerelést Oroszországon keresztül Afganisztánba.
A NATO-orosz csúcson nem született közös nyilatkozat, mert alapvető kérdések maradtak függőben, elsősorban az európai hagyományos haderők és fegyverzet korlátozásáról szóló szerződés (CFE) vonatkozásában – erősítette meg lapunknak Göncz Kinga magyar külügyminiszter, aki a ma találkozó építő és őszinte légköréből kiindulva, szintén úgy vélte, hogy Szociban a hét végén kézzelfogható eredmények várhatók.
A tanácskozást követő sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin „építő jellegűnek” nevezte a lezajlott párbeszédet. Felsorolta azokat a területeket, amelyeken a NAO és Oroszország példás módon együttműködik (Afgansztán, kábítószercsempészet elleni küzdelem, terrorizmusellenes fellépés, orosz részvétel a NATO különböző akcióiban stb.).
Úgy vélte, az eredmények viszont nemcsak Oroszországtól, hanem a NATO-tagállamok kompromisszumkészségétől is függnek. Ezzel ellenétes az, hogy a NATO új tagokat kíván felvenni, erős katonai blokként közeledik Oroszország határaihoz, ami Moszkva szerint nem járul hozzá a bizalom erősítéséhez. – A nemzetbiztonságot márpedig nem lehet ígéretekre építeni. És távolról sem világos, hogy mik a NATO jövőbeli szándékai – mondta.
Putyin felajánlotta Oroszország közvetítését a közel-keleti helyezet megoldásáért, Moszkvában konferenciát javasolt minden érdekelt fél részvételével. A orosz elnök is azt állította, hogy a rakétaelhárító rendszerről bővebben Szocsiban tárgyal majd a amerikai elnökkel.
Moszkva attól tart, hogy a rakétavédelmi rendszer nem Irán, hanem Oroszország ellen irányul, miközben a hidegháború visszatérése nem lehetséges, mert ez sem Európának sem az Egyesült Államoknak, sem pedig Oroszországnak nem áll érdekében. Másfelől a régi ideológiai ellentétek is eltűntek, és a NATO automatikus bővítése sem old meg semmit, a szövetség ugyanis nem önműködő demokratizáló eszköz.
Bismarckot idézte: a kapacitás, s nem pedig a szándék számít. Ezért érzi fenyegetve magát Oroszország. Hiszen a romániai és a bulgáriai NATO-bázisok, a lengyelországi rakétakilövő rendszer mind azt bizonyítják, hogy katonai fenyegetés közelít a határainkhoz.
A leköszönő elnök hangsúlyozta: hivatali évei Oroszország feltámadásának időszakát képezték. Ennek köszönhetően Oroszország ma az egyik legfontosabb szereplője a világpolitikának, nélküle semmit nem lehet tenni. – A régi hadászati potenciálunkat helyreállítottuk, nukleáris fegyvereink vannak, szárazföldön, levegőben és tengeren, és ezeket fejlesztjük – szögezte le.
Vlagyimir Putyin személyében első alkalommal látogat Bukarestbe orosz elnök 1990 után, de programjában a NATO-főtitkárral való megbeszélésen kívül sem George Bush-sal, sem pedig más vezető NATO-politikussal nem szerepelt találkozó. Traian Basescuval azonban igen, aki pedig már eddig is minden kínálkozó alkalmat kihasznált arra, hogy a román-orosz viszonyt elmérgesítse.
(Bukarest)
