Halász János az albizottságnak az EKF-programmal foglalkozó kihelyezett ülését követően újságírók előtt példaként említette, hogy a város megközelíthetősége szempontjából fontos M6-M60-as autópálya nem készül el 2010 elejére, a kormány pedig a mai napig sem írta alá a közte és a város között létrejött, a tartalmi programok és a marketing keretéről szóló szerződés módosítását.

A jobboldali politikus úgy vélte: szükséges biztosítani, hogy a helyi szereplők nyugodtan dolgozhassanak, mert "itt a nyugodalmas munka nem volt jellemző minden tekintetben". Szerinte nem használt a programnak azt sem, hogy legalább hat kulcsszereplője távozott az elmúlt időszakban. Halász János hangsúlyozta: az Európa Kulturális Fővárosa címet senki sem akarja elvenni Pécstől, mindenki segíteni akar, de ezt csak akkor lehet, ha a partner is jó, ha a határidőket tartják, a szereplők állandóak és a város a kormányzattól is megkapja a maximális segítséget.

Az albizottsági elnök szavai szerint a címre korábban pályázott Debrecen mellett más városok is tudnak segíteni Pécsnek azzal, hogy példát mutatnak munkájukkal, fejlesztések megvalósításával. A kulturális stratégia és programterv kidolgozása után pedig lehet szó tartalmi együttműködésről is. A politikus azt mondta: az EKF-program megvalósítása nemcsak Pécs, hanem Magyarország érdeke is, a sikerhez hiányzik azonban a helyi közbizalom. "A város vezetésének eddig nem nagyon sikerült elérni, hogy nagy támogatást kapjanak a város közössége részéről, e nélkül pedig nehéz jó programot csinálni" - jegyezte meg Halász János.

Csák Ferenc, az EKF-program kormányzati koordinátora úgy fogalmazott, hogy a kormány partner volt és a jövőben is partner lesz a pécsiek terveinek megvalósításában, melyhez minden segítséget, azon belül kiemelt anyagi forrást biztosít.

Az ülésen meghívottként részt vett De Blasio Antonio pécsi kötődésű fideszes európai parlamenti képviselő, és azt mondta: a kormány adhat támogatást, de ne ő döntse el, a pécsiek mire költsék a pénzt. A politikus felvetette továbbá az épülő létesítmények hosszú távú fenntarthatóságának kérdését. Véleménye szerint azokat csak akkor lehetne kihasználni, ha a "Dél-Dunántúl összes rendezvényét Pécsett tartanák".

Tasnádi Péter, Pécs szocialista polgármestere az ülést követően az MTI-nek azt mondta: "az eredeti elképzelésekhez képest állhatnának jobban is, de 2010-re minden beruházás elkészül". A pécsi EKF-program költségvetése 45 milliárd forint, ebből 9 milliárdot tesznek ki a működési költségek, amelyek a rendezvények forrásait is magukban foglalják. A fennmaradó összeget beruházásokra fordítják. A büdzsé tervezett európai uniós forrásokból, állami támogatásból, önerőből és szponzorok felajánlásaiból áll.

A programnak eredetileg öt nagyobb projektje volt. Konferencia- és koncerttermet, nagy kiállítóteret, Zsolnay kulturális negyedet, könyvtárat és tudásközpontot, valamint nagyszabású parkosítást terveztek a Dunántúl legnagyobb városában. Később gazdasági megfontolásokból úgy döntöttek: a nagy kiállítótér a Zsolnay-negyedben kap helyet.

A város szocialista vezetése és az EKF menedzsmentje többször úgy foglalt állást, hogy valóban tapasztalható némi csúszás az előkészítésben, de feszített tempóban haladva tarthatók a határidők.

(MTI)