NATO-orosz megállapodás: Oroszország átengedi az afganisztáni utánpótlást
Eszerint a NATO szárazföldi úton szállíthatna nem hadi felszerelést Oroszországon keresztül. Az erről szóló megállapodást pénteken napközben írják alá - tette hozzá a szóvivő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a szövetség bukaresti csúcsértekezlete kapcsán sorra kerülő NATO-orosz tanácsülés előtt rövid találkozót tartottak, amelynek során a főtitkár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kölcsönösen aláírták és kicserélték a felek megállapodásra vonatkozó jegyzékeit.
Az orosz fél jegyzéke a NATO tranzitszállításai számára biztosított szárazföldi útvonalakat és határátkelőket rögzíti, míg válaszjegyzékében a NATO megerősíti, hogy az afganisztáni misszióban részt vevő tagállamai készek betartani a szállítások Oroszország által meghatározott rendjét.
Juscsenko: Ukrajna NATO-tagsága nem Oroszország ellen irányulna
Ukrajna esetleges belépése a NATO-ba nem Oroszország ellen irányulna - mondta Viktor Juscsenko ukrán államfő a NATO-Ukrajna Tanács ülésén pénteken Bukarestben.
"Az euroatlanti kapcsolatok iránti érdeklődésünk nem irányul harmadik ország ellen" - hangsúlyozta Juscsenko a NATO 26 tagállamának vezetői előtt. Az államfő azt is hozzátette, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem vonná majd maga után külföldi katonai támaszpontok létesítését.
A NATO vezetői ígéretet tettek Ukrajna későbbi felvételére a csütörtöki csúcstalálkozón, ám egyelőre úgy döntöttek, hogy a tagság "előszobáját" jelentő tagsági akciótervbe (MAP) csak később vonják be.
Idő előttinek és elsietettnek tartja a cseh ellenzék a cseh-amerikai radaregyezmény létrejöttének bejelentését
Tekintse meg infografikánkat a rakétapajzsról>>>>
Idő előttinek és elsietettnek tartja a cseh parlamenti ellenzék a cseh-amerikai radaregyezmény létrejöttének bejelentését a bukaresti NATO-csúcstalálkozón. A keretmegállapodás meglétének bejelentése feszültséget keltett a két kisebbik kormánypártban is, a Polgári Demokratikus Párt az egyedüli, amelynek soraiból nem hangzottak el bíráló hangok.
"Továbbra is az az álláspontunk, hogy ilyen fontos nemzetbiztonsági ügyben népszavazásnak kellene döntenie" - jelentette ki Jirí Paroubek, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke. A párt úgy véli, hogy ha a radarállomás felépül, akkor annak NATO-parancsnokság alatt kellene működnie. Lubomír Zaorálek, a szociáldemokraták legfőbb külügyi szakértője szerint Karel Schwarzenberg cseh és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter közös nyilatkozata Bukarestben "egyszerű politikai proklamáció kötelezettségek nélkül", s ezért az ügyről továbbra is tárgyalni kell.
Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja "fekete napról" beszél, és szintén országos népszavazást követel. "Felszólítjuk a kormányt, hogy a NATO-csúcstalálkozó után azonnal hozza nyilvánosságra a megállapodás szövegét" - jelentette ki Vojtech Filip, a párt elnöke. "Véleményem szerint nem kizárt, hogy a tervezett radar bekapcsolása a NATO védelmi rendszerébe csak formális dolog, a valóságban a bázis az amerikai rakétavédelmi rendszer része lesz" - fejtette ki az ellenzéki pártelnök.
A legkisebb koalíciós párt, a Zöldek Pártjának országos elnöksége szombaton tárgyal a kérdésről. "A téma robbanékony, szétverheti a pártot" - mondta újságíróknak Dana Kuchtová alelnök, akinek a véleményéhez Martin Stropnicky, egy másik alelnök is csatlakozott. A párttagság egy része azzal vádolja Martin Bursík elnököt, hogy azért támogatják az amerikai radart, mert meg akarják tartani kormányzati pozíciójukat. A pártban erős az a vélemény, hogy belső referendumot kellene tartani a kérdésről.
A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt tisztviselőinek és parlamenti képviselőinek döntő többsége támogatja a cseh-amerikai megállapodást. Néhányan azonban nyíltan fenntartásaiknak adtak hangot. "Szükség van arra, hogy megismerjük a megállapodás konkrét tartalmát. Érdemben csak azután tudok nyilatkozni, hogy támogatom-e" - jelentette ki Ludvík Hovorka, kereszténydemokrata képviselő.
A Polgári Demokratikus Párt vezetői azonban jónak tartják a megállapodást, az esetleges népszavazást határozottan elutasítják. "Katonai kérdésekről nem dönthet népszavazás. Ez a kormány és a parlament jogköre" - állította újságírók előtt Premysl Sobotka, a szenátus polgári demokrata elnöke.
Prága és Washington tavaly májusban kezdett tárgyalásokat egy Csehországban felépítendő amerikai radarállomásról. A két ország külügyminisztere a bukaresti NATO-csúcson jelentette be, hogy a keretegyezmény már elkészült, azt várhatóan május elején Prágában aláírják.
A legutóbbi felmérések szerint a cseh közvélemény mintegy 70 százaléka továbbra is ellenzi az amerikai radarállomást, amely Prágától délnyugatra, a Brdy katonai körzetben épülne fel. A térség polgármesterei csütörtökön este bejelentették, hogy a lakosság nevében ismételten tiltakozni fognak a katonai létesítmény létrehozása ellen. A radart ellenző civil szervezetek is további tárgyalásokat tartanak szükségesnek.
(MTI)