NATO-orosz megállapodás: Oroszország átengedi az afganisztáni utánpótlást

A NATO és Oroszország szóban megállapodást kötött pénteken az észak-atlanti  szervezet bukaresti csúcsértekezletén az Afganisztánba irányuló  szállítások könnyebbé tételéről - közölte egy NATO-szóvivő.


Eszerint a NATO szárazföldi úton szállíthatna nem hadi felszerelést Oroszországon keresztül. Az erről szóló megállapodást pénteken napközben írják alá - tette hozzá a szóvivő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a szövetség bukaresti csúcsértekezlete kapcsán sorra  kerülő NATO-orosz tanácsülés előtt rövid találkozót tartottak,  amelynek során a főtitkár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter  kölcsönösen aláírták és kicserélték a felek megállapodásra vonatkozó  jegyzékeit.
Az orosz fél jegyzéke a NATO tranzitszállításai számára  biztosított szárazföldi útvonalakat és határátkelőket rögzíti, míg  válaszjegyzékében a NATO megerősíti, hogy az afganisztáni misszióban  részt vevő tagállamai készek betartani a szállítások Oroszország által meghatározott rendjét.

Juscsenko: Ukrajna NATO-tagsága nem Oroszország ellen irányulna

Ukrajna esetleges belépése a NATO-ba nem Oroszország ellen irányulna -  mondta Viktor Juscsenko ukrán államfő a NATO-Ukrajna Tanács ülésén  pénteken Bukarestben.

"Az euroatlanti kapcsolatok iránti érdeklődésünk nem irányul harmadik ország ellen" - hangsúlyozta Juscsenko a NATO 26  tagállamának vezetői előtt. Az államfő azt is hozzátette, hogy  Ukrajna NATO-tagsága nem vonná majd maga után külföldi katonai  támaszpontok létesítését.

A NATO vezetői ígéretet tettek Ukrajna későbbi felvételére a  csütörtöki csúcstalálkozón, ám egyelőre úgy döntöttek, hogy a tagság  "előszobáját" jelentő tagsági akciótervbe (MAP) csak később vonják be.

Idő előttinek és elsietettnek tartja a cseh ellenzék a cseh-amerikai radaregyezmény létrejöttének bejelentését

Tekintse meg infografikánkat a rakétapajzsról>>>>
Idő előttinek és  elsietettnek tartja a cseh parlamenti ellenzék a cseh-amerikai  radaregyezmény létrejöttének bejelentését a bukaresti  NATO-csúcstalálkozón. A keretmegállapodás meglétének bejelentése feszültséget keltett a két kisebbik kormánypártban is, a Polgári Demokratikus  Párt az egyedüli, amelynek soraiból nem hangzottak el bíráló hangok.

"Továbbra is az az álláspontunk, hogy ilyen fontos  nemzetbiztonsági ügyben népszavazásnak kellene döntenie" -  jelentette ki Jirí Paroubek, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt  elnöke. A párt úgy véli, hogy ha a radarállomás felépül, akkor annak  NATO-parancsnokság alatt kellene működnie. Lubomír Zaorálek, a  szociáldemokraták legfőbb külügyi szakértője szerint Karel  Schwarzenberg cseh és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter  közös nyilatkozata Bukarestben "egyszerű politikai proklamáció  kötelezettségek nélkül", s ezért az ügyről továbbra is tárgyalni  kell.

Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja "fekete napról" beszél,  és szintén országos népszavazást követel. "Felszólítjuk a kormányt,  hogy a NATO-csúcstalálkozó után azonnal hozza nyilvánosságra a  megállapodás szövegét" - jelentette ki Vojtech Filip, a párt elnöke.  "Véleményem szerint nem kizárt, hogy a tervezett radar bekapcsolása  a NATO védelmi rendszerébe csak formális dolog, a valóságban a bázis  az amerikai rakétavédelmi rendszer része lesz" - fejtette ki az  ellenzéki pártelnök.

A legkisebb koalíciós párt, a Zöldek Pártjának országos  elnöksége szombaton tárgyal a kérdésről. "A téma robbanékony,  szétverheti a pártot" - mondta újságíróknak Dana Kuchtová alelnök,  akinek a véleményéhez Martin Stropnicky, egy másik alelnök is  csatlakozott. A párttagság egy része azzal vádolja Martin Bursík  elnököt, hogy azért támogatják az amerikai radart, mert meg akarják  tartani kormányzati pozíciójukat. A pártban erős az a vélemény, hogy  belső referendumot kellene tartani a kérdésről.

A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt tisztviselőinek  és parlamenti képviselőinek döntő többsége támogatja a cseh-amerikai  megállapodást. Néhányan azonban nyíltan fenntartásaiknak adtak  hangot. "Szükség van arra, hogy megismerjük a megállapodás konkrét  tartalmát. Érdemben csak azután tudok nyilatkozni, hogy támogatom-e"  - jelentette ki Ludvík Hovorka, kereszténydemokrata képviselő.

A Polgári Demokratikus Párt vezetői azonban jónak tartják a  megállapodást, az esetleges népszavazást határozottan elutasítják. "Katonai kérdésekről nem dönthet népszavazás. Ez a kormány és a  parlament jogköre" - állította újságírók előtt Premysl Sobotka, a  szenátus polgári demokrata elnöke.

Prága és Washington tavaly májusban kezdett tárgyalásokat egy  Csehországban felépítendő amerikai radarállomásról. A két ország  külügyminisztere a bukaresti NATO-csúcson jelentette be, hogy a  keretegyezmény már elkészült, azt várhatóan május elején Prágában  aláírják.
A legutóbbi felmérések szerint a cseh közvélemény mintegy 70  százaléka továbbra is ellenzi az amerikai radarállomást, amely  Prágától délnyugatra, a Brdy katonai körzetben épülne fel. A térség  polgármesterei csütörtökön este bejelentették, hogy a lakosság  nevében ismételten tiltakozni fognak a katonai létesítmény  létrehozása ellen. A radart ellenző civil szervezetek is további tárgyalásokat tartanak szükségesnek.

(MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.