A legelső és a legismertebb az UNESCO világörökségi listája. Az 1972-ben létrejött világörökség egyezmény - amelyhez mi 1985-ben csatlakoztunk - a világ kulturális és természeti örökségének védelmét kísérli meg. Eddig összesen 851 helyszínt nyilvánítottak a világörökség részévé, ezek közül 660 kulturális, 166 természeti, 25 pedig úgynevezett vegyes besorolású.

A lista történetében tavaly fordult elő először, hogy egy védett helyszínt törölni kellett: az arab nyársas antilop Ománban lévő életterét-környezetét az ország 90 százalékkal csökkentette. Létezik ugyanakkor a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája is - ezen van például a Drezda és az Elba-völgy, amelynek látképét egy hídterv fenyegeti.

A nyolc hazai világörökségi helyszínhez akár idén nyáron csatlakozhat a komáromi erődrendszer magyar-szlovák közös előterjesztése. A világörökségre vonatkozó hazai jogszabályok teljes áttekintése is megkezdődött: erre a tokaji történelmi borvidéken, Szerencs mellett tervezett erőmű adott okot. E munka részeként folyik a helyszínek kezelésére vonatkozó előírások megfogalmazása is.

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi konvenciót. Ennek lényege: a szájhagyomány útján terjedő, közösséghez köthető tradíciók és kifejezések, az előadó-művészetek, társadalmi gyakorlatok, rituálék és népszokások, valamint a hagyományos népművészetek megőrzése. A konvenciót eddig több mint nyolcvan ország, így hazánk is ratifikálta. Most nemzeti listát kell készítenünk, amely folyamatosan bővülhet. Erről lehet aztán az UNESCO számára jelölni. Még nem dőlt el, de lehetséges, hogy többek között a mohácsi busójárással jelentkezünk az augusztusi beadási határidőig.

Ennek a lajstromnak volt előzménye egy másik UNESCO-összeállítás, az emberiség szellemi öröksége mesterműveinek listája. Kilencven mestermű került fel rá - de magyar egyetlen egy sem. Legutóbb 2005-ben 43 alkotás kapta meg ezt a címet, köztük a japán kabuki színház és a brazil szamba. (Az UNESCO 2001-ben 19, míg 2003-ban további 28 alkotást nyilvánított mesterműnek.) Ez a kilencven elem automatikusan átkerülhet a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.

Mindennek tetejébe három európai ország, Magyarország, Spanyolország és Franciaország közös szándéknyilatkozatot terjesztett elő 2006-ban az európai kulturális örökség jegyzékének létrehozásáról. Olyan értékek számbavétele a cél, amelyek az egységesülő Európa története, kultúrája szempontjából jelentősek. E jegyzék ügyében azonban azóta nincs előrelépés.

Az UNESCO-nak van egy világemlékezet listája is (Memory of the World). Erre került fel tavaly nyáron a Magyarország Mohács előtti állapotát bemutató, felbecsülhetetlen értékű, csupán egyetlen példányban létező térkép. Az 1997-ben létrehozott jegyzékben jelenleg mindössze 158 kivételes jelentőségű dokumentum található. A térkép előtt a listán Mátyás király világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana, illetve Tihanyi Kálmánnak a korai televíziózással kapcsolatos szabadalma képviselte Magyarországot.

Az UNESCO 2003-as közgyűlése modern korszakunk egyik vívmányának, a digitális technikának védelméről is döntött. Egészen pontosan egy chartát fogadott el a digitális örökség oltalmára. Úgy vélték, a digitális anyagok szövegekből, adatbázisokból, álló és mozgó képekből, hanganyagokból, grafikákból, szoftverekből és weboldalakból összetevődő dokumentációk közül számos tartós értékkel és jelentőséggel bír, így ezeket szintén meg kell védeni.

A busójárással a szellemi örökség címére pályázhatunk