A bukaresti NATO-csúcs egyik slágerének szánta, de politikai okokból már néhány nappal korábban, londoni látogatása alkalmából bejelentette Nicolas Sarkozy, hogy Franciaország új katonai kontingenst küld Afganisztánba. A hír általános megrökönyödést keltett a politikusok között stílusa és tartalma miatt egyaránt. Sokan, így például a parlament kormánypárti elnöke és a teljes ellenzék kifogásolta, hogy az államfő nem vitatta meg a képviselőkkel tervét. Ezért kedden sebtében parlamenti vitanapot improvizáltak a témáról. Francois Fillon miniszterelnök a nemzetközi terrorizmus elleni harc fontosságával indokolta a francia katonai részvétel növelését, és felsorolta az Afganisztánban 2001 óta lezajlott társadalmi változások pozitívumait, kiemelve az oktatást, az egészségügyet, valamint a nők helyzetét. Az ellenzéki szocialisták vezérszónoka szerint az eddigi, konszenzusos francia stratégia megváltoztatásáról van szó, amely egyre inkább az Egyesült Államok politikájának követésében nyilvánul meg.

Ezzel összefüggésben érdemes felidézni a francia elnök néhány nappal ezelőtti londoni látogatásának egyes elemeit. Sarkozy több megnyilvánulásában is hitet tett egy új típusú francia-brit kapcsolatrendszer mellett. Egyes párizsi lapok egyenesen "szerelmi vallomásnak" minősítették az elnök parlamenti felszólalását, amelyben egyebek mellett hazája számára modellértékűnek minősítette a brit gazdasági-szociális rendszert. Sarkozy hangsúlyozta azt is, hogy a két országnak erősítenie kell katonai kapcsolatait is az európai védelmi együttműködés újragondolása érdekében.

Párizsban hivatalosan még nem született döntés arról, hogy Franciaország visszatér-e a NATO integrált katonai parancsnokságába, de Sarkozy elnök ezt Bukarestben gyakorlatilag kész tényként közölte. (Franciaország Charles de Gaulle tábornok elnöksége idején, 1966-ban vonult ki a NATO katonai szervezetéből)

Gordon Brown brit miniszterelnök a Le Monde-ban közölt interjújában még diplomatikusan kitért a válasz elől, amikor erről kérdezték. A Bush-kormányzat nem rajong túlságosan az ötletért, bár hivatalosan nem ellenzi azt. Sarkozynek alighanem a francia politikusokat (sajátjait is) lesz a legnehezebb meggyőznie: az ellenzék teljes erővel elveti az ötlete

A legnagyobb kérdés az, hogy az esetleges - egyelőre csak szavakban megnyilvánuló - francia-brit közeledés hogyan hat Franciaország és Németország kapcsolataira, és szélesebb értelemben az Európai Unió egészére? Sarkozy Londonban is elmondta, hogy "a francia-német tengely nélkülözhetetlen, de nem elégséges" az EU jobb működéséhez.

Francia NATO-katona afgán burkás nőkkel