A Fővárosi Főügyészség közérdekű keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra két, lakásért életjáradékot kínáló társaság, a Hild József Örökjáradék Zrt. és az FHB Életjáradék Zrt. ellen - tudta meg a Népszabadság. A szervezet szerint a cégek általános szerződési feltételeinek egyes elemei olyan tisztességtelen kikötéseket tartalmaznak, melyek sértik az ügyfelek jogait. A három piaci szereplő, a Hild, az FHB és az OTP Életjáradék Zrt. szerződéstervezeteit még tavaly tavasszal vizsgálta meg Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok akkori országgyűlési biztosa. Az ombudsman két járadékszolgáltató, az FHB és a Hild szerződési gyakorlatát javasolta törvényességi vizsgálatra az ügyészségnek, amely végül mindkét esetben pert indított.

Az FHB ügyében az első tárgyalást február közepén tartották, a következő forduló pedig október 29-én lesz, mivel az ügyészség és a társaság közben egyeztetésbe kezdett a kifogásolt elemek módosításáról. Az FHB Életjáradéktól kapott tájékoztatás szerint nincs komoly probléma a szerződésekkel, azok átalakítása könnyen megoldható, ezért bíznak benne, hogy peren kívüli egyezséggel le lehet zárni az ügyet. Hogy pontosan mit kifogásol az ügyészség az FHB szerződéseiben, azt nem sikerült megtudnunk, a szervezet ugyanis folyamatban lévő peres ügyekben nem ad felvilágosítást, a társaságnál pedig nem kívántak válaszolni erre a kérdésre. Azt azonban elmondták, hogy az ügyészséggel történő egyeztetéseket követően olyan helyzetet kíván a társaság teremteni, amely mind a meglévő, mind a jövőbeni ügyfelek szempontjából jogilag megkérdőjelezhetetlen módon, mindenki számára megnyugtatóan rendezi a szerződéses viszonyokat. Az FHB konkrét vállalások formájában fogalmazta meg a Fővárosi Főügyészség felé azt, hogy milyen változtatásokat kész minden körülmények között elvégezni a szerződések tekintetében, amelyet az ügyészség egyetértésével kíván megvalósítani. A Hild első tárgyalási napja április 23-án lesz. Értesülésünk szerint a társaság esetében az ügyészségnek elsősorban a nem fizetésre vonatkozó szerződési kitételekkel van problémája, illetve azzal, hogy a szolgáltató pénzügyi nehézségei vagy felszámolása esetén a járadékot igénybe vevők hogyan kaphatják vissza ingatlanjuk tulajdonjogát.

Információnk szerint az életjáradéki törvény szigorú szavatolótőke- és tartalékolási előírásokat szabna meg az üzleti alapú járadékszolgáltatók számára. A vállalkozásoknak legalább 800 millió, de lehet, hogy egymilliárd forint jegyzett tőkével kell majd rendelkezniük, s meg kell felelniük azoknak a tartalékolási szabályoknak, melyek garantálják, hogy kötelezettségeiket hosszú távon is teljesíteni tudják. A tőkeerő mellett a jogszabály készítői a szakmai hozzáértést is fontosnak tartották: a törvény minimum képesítési feltételeket ír majd elő, emellett a cégeknek például statisztikusból, ingatlanszakértőből és pénzügyi vezetőből álló szakembergárdával kell rendelkezniük. Lényeges előírás még a profiltisztaság is. A járadékszolgáltatók nem keverhetik a kockázatokat egyéb tevékenységek kockázataival, csak ezzel a területtel foglalkozhatnak majd. Bár az életjáradéki törvény komoly biztosítékokat jelent majd a vállalkozások ügyfeleinek, a jogszabály mégis elég féloldalasra sikerült. Az előírások ugyanis nem vonatkoznak majd például a magánszemélyek közötti hasonló kontraktusokra és a lakásért járadékot kínáló önkormányzati szerződésre sem, pedig ezekből becslések szerint összesen több tízezer is lehet.

Földeák Gábor, a társaság marketingigazgatója szerint azonban a Hild szerződéseiben garanciát vállal arra, hogy nem fizetés esetén visszaállítja az eredeti állapotot, vagyis a nyugdíjas visszakapja lakása tulajdonjogát. A Hild eddig is és ezután is eleget tesz minden jogszabályi előírásnak - tette hozzá Földeák.

Valószínűleg az egész ügyészségi vizsgálatra és pereskedésre nem lett volna szükség, ha már elkészült volna az az úgynevezett életjáradéki törvény, amely az ezen a speciális, jogszabályok által gyengén körülírt piacon tevékenykedő cégek működését lenne hivatott szabályozni. Lenkovics Barnabás és Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke még 2006-ban kezdeményezte a jogszabály kidolgozását, s bár a törvénytervezet 2007-ben elkészült, azóta sem jutott túl a tárcaközi és a szakmai egyeztetésen. Kérdésünkre a jogszabály megalkotását végző Pénzügyminisztériumnál most is csupán annyit tudtak mondani, hogy a törvény készen van, az egyeztetések azonban még folynak, s nem lehet tudni, mikor kerül a parlament elé a jogszabály. (Az azonban már most látszik, hogy a tavaszi ülésszakban nem tárgyalja az Országgyűlés az életjáradéki törvényt, vagyis legkorábban ősszel fogadhatja el a parlament a szabályozót.)

A törvényre pedig égető szükség lenne, hiszen a jelenleg működő három társaságnak már most több mint négyezer ügyfele van, a portfóliókba került ingatlanok értéke több tízmilliárd forintra rúg, a piac pedig dinamikusan bővül, az elmúlt fél évben közel a duplájára hízott. Az elsőként elinduló Hild József Örökjáradék több mint kétezer ügyfelet mond magáénak, az év végére pedig már közel négyezer ügyféllel számol. A Budapest mellett 35 vidéki városban jelen lévő társaság nemrég létrehozta román és bolgár leányvállalatát, s a tervek szerint a régió más országaiban is megjelenik szolgáltatásaival - mondta lapunknak Földeák Gábor. A marketingigazgató szerint bár a piacnak van még hová bővülnie (egyes becslések szerint a több mint kétmillió öregségi nyugdíjas körülbelül 1,2 millió háztartásának nyolcada-tizede lehet majd a cégek ügyfele), a cégek közötti verseny mégis egyre keményebb.

A konkurenciaharc ugyan jelenleg elsősorban a minél nagyobb mértékű egyszeri kifizetésekben merül ki, s ma már nem ritka, hogy a lakás értékének 45-50 százalékát megkapják egy összegben az ügyfelek, ám Földeák Gábor szerint idővel a cégek által nyújtott szolgáltatások válnak majd döntővé.

Több mint 1500 ügyfele van a piacon másodikként elinduló OTP Életjáradéknak, a társaság által kezelt ingatlan vagyon értéke 2007 végén mintegy 13 milliárd forint volt - mondták lapunknak az OTP kommunikációs osztályán. A társaság idén is dinamikus növekedéssel számol, az ingatlanállomány havonta közel egymilliárd forinttal gyarapodhat, ami azt jelenti, hogy 2008 végére megduplázódhat az OTP Életjáradék szerződésállománya. A társaság a magyarországi terjeszkedés mellett folyamatosan vizsgálja a piacra lépés lehetőségét minden olyan országban, ahol az OTP Bank is jelen van. A legelőrehaladottabb állapotban a bolgár és a román leányvállalata elindításának előkészítése van. A legkisebb portfólióval egyelőre a három társaság közül utolsóként elinduló FHB Életjáradék rendelkezik. A cégnek közel 500 ügyfele van, az érintett ingatlanok összértéke hatmilliárd forintra rúg. Az FHB azonban gyors terjeszkedést tervez, működési területét már közel 300 településre terjesztette ki, s az érintett települések köre a jövőben is folyamatosan bővül majd.

Az ügyészségi gyakorlatban nem számítanak ritkaságnak az olyan polgári perek, mint amelyeket most a Hild József Örökjáradék és az FHB Életjáradék ellen indított a szervezet. Az ügyészség ugyanis nem csak a büntetőjog eszközeivel léphet fel, ha a fogyasztóvédelem terén sokakat érintő vagy jelentős hátrányt okozó szabálytalanságokat észlel. Ilyen közérdekű keresettel támadta meg például az ügyészség az OTP Garanciának azt a gyakorlatát, hogy a biztosító csak akkor fizetett az ellopott autó tulajdonosának, ha a rendőrség már befejezte a nyomozást.

A Hild József Örökjáradék budai irodája. Parkolópályán a törvényjavaslat