Mi köze lehet a genetikailag módosított (GMO-) növényeknek az éghajlatváltozáshoz? Több, mint gondolnánk. A globális felmelegedés következtében számos régióban nő az aszályos időszakok hossza és gyakorisága, ehhez bedig a növények genetikai beavatkozás révén tudnak alkalmazkodni.
Fából vaskarika vagy ígéretes jövő?
A fokozódó szárazság fokozott öntözést tesz szükségessé. Ha azonban az öntözővíz valamilyen sót tartalmaz, az a talaj sótartalmának emelkedéséhez, szikesedéshez vezet. Néhány éven belül várható a GMO-növények olyan új generációjának megjelenése, amely a korábban jellemző gyomirtószer-rezisztencia vagy rovarölő hatású toxintermelés helyett más tulajdonságokkal próbál a mezőgazdák kegyeibe férkőzni. Ilyen sajátosságok a fokozott szárazság- és sótűrés, valamint a hatékonyabb nitrogénhasznosítás képessége. Az előbbi két tulajdonság - ha nem marad beváltatlan ígéret, mint a korábban kilátásba helyezett drasztikus termésátlag-növekedés - nyilvánvalóan jól jöhet a szikesedő talajok és a gyakoribb aszályok okozta terméskiesés mérséklésére.
A növények nitrogén-felhasználási hatékonyságának növelése pedig amellett, hogy csökkenti a növénytermesztés költségeit, visszahat a probléma gyökereire is, ugyanis csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Korunk korszerűnek mondott mezőgazdasága nagymértékben függ a műtrágyák, köztük a nitrogénműtrágyák alkalmazásától. Ezek előállításakor azonban nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe. A műtrágya kiszórása gázolajat igényel, és ugyancsak szén-dioxid-termeléssel jár. A kijuttatott nitrogénműtrágyának általában kevesebb mint a felét veszik fel a növények. A maradék nitrát szennyezi a talajt, a talajvizet, és csak egy kis részét tudják felhasználni a talajlakó baktériumok.
Az élővizekbe jutó nitrát hozzájárul az algák robbanásszerű elszaporodásához. A levegőbe jutó nitrogén-oxid üvegházhatása pedig kb. 300-szorosa a szén-dioxidénak. A nitrogén-oxid mennyisége 18 százalékkal emelkedett a légkörben a modern mezőgazdaság hajnala óta, zömében az N-műtrágyák alkalmazásának eredményeként. Hőmérséklet-emelő képességben kifejezve a mezőgazdasági művelés alatt álló talajokból felszabaduló nitrogén-oxid a globális üvegházhatású gázkibocsátás kb. 6 százalékát teszi ki.
A hamarosan megjelenő új generációs GMO-növények egy csoportja egy alanin-aminotranszferáz enzim termeléséért felelős gént tartalmaz majd, bekapcsolt állapotban. Az enzim a fehérjék előállításában vesz részt, a kódolását végző gént pedig árpából izolálták. Olajrepcével végzett kísérletek eredményei szerint az új GMO-növénynek egyharmad mennyiségű N-műtrágya is elegendő a hagyományos növényével azonos termésmenynyiség eléréséhez. Így nagyobb üvegházgáz-kibocsátás-csökkenést érhetnénk el, mint ha a világ összes repülőgépének megvonnánk a felszállási engedélyét.
Globális üvegházgáz-kibocsátás
| lektromos áram és fűtés | 24,1% |
| Szállítás | 13,5% (légi 1,6%) |
| Hulladék | 3,6% |
| Mezőgazdaság | 14,9% |
| Földhasználat-változás | 18,2% |
| Minden egyéb, ideértve az ipart is | 25,7% |
| A talajból származó nitrogén-oxid | 6% |
| Haszonállatokból és trágyából származó metán | 5,1% |
| Rizsből származó metán | 1,5% |
| Energiafelhasználás | 1,4% |
| Egyéb | 0,9% |
Ezúttal a nitrogénmegkötést vették célba a növénygenetikusok
