Internetes szégyenfal szabálysértőknek

Sokféle jogcímen és igen tetemes büntetést szed be az állam. Összességében százmilliárdos tételről van szó, ezért a büntetések kiszabásának, behajtásának és a befolyt pénz felhasználásának szabályait érdemes újragondolni.

Sok száz különféle jogszabály tartalmaz rendelkezéseket bírság kivetésére, és akkor a több ezernyi önkormányzati rendeletről még nem beszéltünk. A büntetések összege igen széles határok között változik: néhány ezer forinttól a százmilliós nagyságrendig, de - közbeszerzési eljárásban - akár a milliárdos összegig terjedhet.

Nem egységes a befizetett pénz felhasználásának módja sem, mert egyes tételek a büntetést kiszabó hatóság zsebébe folynak be, máskor jogszabály határozza meg, mire lehet költeni. Hasonlóan színes a kép a behajtást illetően is: van olyan büntetés, amelyet adók módjára, vagyis az illetékes önkormányzati adóhatóság közreműködésével, másokat bírósági végrehajtó útján lehet beszedni. Emellett egyes bírságokat - ha a delikvens végképp nem fizet - "leülhetnek", közérdekű munkára válthatnak. Ez utóbbi megoldásra kizárólag a szabálysértési eljárásban van lehetőség.

A meglehetősen áttekinthetetlen viszonyok felszámolása érdekében rendet vágna a bírságok terén az új rend kormánybiztosa. Kondorosi Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy a munkatársai által készített, korántsem teljes körű felmérés szerint körülbelül tucatnyi hatóság - egyebek mellett a rendőrség, a jegyző, a közterület-felügyelő, a fogyasztóvédelem, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet - legalább kétszázféle szabálysértés miatt szabhat ki büntetést.

A közigazgatási bírságok köre is hasonlóan széles, a büntetés kiszabására jogosult szervek száma viszont még nagyobb. A sorba beletartoznak a tisztiorvosok, az élelmiszer-, állat- és növény-egészségügyi, a természetvédelmi, erdő-, vad- és halvédelmi, továbbá a közlekedési, hajózási, vasúti és légügyi hatóságok, de bírságolhat a Nemzeti Filmiroda, az Országos Atomenergia-hivatal, a PSZÁF, a versenyhivatal, az energiahivatal, a munkaügyi és munkavédelmi vagy az építésügyi hatóság is. - Nem az a gond, hogy sok a bírság, vagy túl széles a büntetés kiszabására felhatalmazott szervezetek köre - állítja Kondorosi. - Az életviszonyok sokrétűsége miatt ez indokolt. Ám az vitatható, hogy nem egységesek a büntetés kiszabásának, beszedésének és felhasználásának szabályai.

A kormánybiztos szerint a mainál egyszerűbb és gyorsabb megoldást kell találni arra, hogy a bírság megfizetését kikényszeríthessék. Szabálysértési eljárás esetén például - ma leginkább ezzel van gond - igen hatékony módszer lehetne, ha menne a végrehajtó, és lefoglalná, ami a keze ügyébe esik. Most viszont célszerű húzni az időt, mert némi szerencsével elérhető, hogy az ügy egyszerűen elévül.

Emellett egységesíteni lehetne a bírságok felhasználásának szabályait: Kondorosi szerint általánossá tehetnék, hogy a befolyt pénzt közfeladatokra fordítják. Ilyen ma is van, például a munkaügyi bírság a Munkaerő-piaci Alapba folyik be. A közlekedési szabálysértésekből eredő bevételt pedig költhetnék közlekedésbiztonságot javító intézkedésekre, de általában is igaz lehet: a büntetéseket a jogsértések következményeinek orvoslására célszerű fordítani.

Ugyancsak megfontolandó, hogy amikor egyértelmű a személyes felelősség, alkalmazzanak-e a bírság mellett vagy helyett más szankciókat is. Ilyen lehet a nyugati államok egy részében elterjedt közérdekű munka. A kormánybiztos úgy véli, néhány napos parkgondozás vagy szemétgyűjtés sokakat inkább meggondolásra késztet, mint az esetleg mellényzsebből kifizetett büntetés. De Kondorosi szerint az is szóba jöhet, hogy a szabálysértők adatait internetes "szégyenfalon" hozzák nyilvánosságra.

Érdemes átgondolni a büntetések összegét is - véli az államtitkár. Egyes területeken megmagyarázhatatlanul nagy - akár ezerszeres - különbség van a legkisebb és a legnagyobb büntetés között. De azt is nehéz indokolni, hogy hasonló jellegű jogsértések közt - ilyen például az erdő-, illetve a vadgazdálkodás szabályainak megszegése - miért van tízszeres különbség. Bizonyos esetekben pedig nincs is szükség a differenciálásra - állítja a kormánybiztos. Ma háromezer és harmincezer forint is kiszabható például akkor, ha valaki nem kapcsolja be a biztonsági övet, miközben senki nem tudja, hogy milyen szempontok alapján kellene súlyoznia a rendőrnek. Az államtitkár úgy véli, hasonló szabálysértések esetén fix "tarifát" kell alkalmazni.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.