A Pécsi Távfűtő Kft. (Pétáv) 31 ezer lakásnak ad meleget, s emellett fűti a város intézményeit, cégeit. A kilencvenes években a pécsi távfűtés országosan olcsónak számított. Az ezredforduló óta a hazai távfűtők közül a Pétáv árai kiugróan emelkedtek, így 2007 januárjára kevés városban volt drágább a fűtés, mint Pécsen. Egy 52 négyzetméteres lakás fűtése Pécsett évente 141 ezer forintba került, míg Szegeden 135, Miskolcon 132, Kecskeméten 125, Székesfehérváron 120, Győrben 111 ezer forintot kellett fizetni egy ugyanakkora lakás fűtéséért. A baranyai megyeszékhely lakói manapság egyre gyakrabban tesznek említést ezekről a - számukra kedvezőtlen, s a családi költségvetéseket egyre érzékenyebben érintő - különbségekről.

A pécsiek a Pétávot okolják a távfűtési számlák drágulása miatt. Gasz Zoltán, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta: cége nem tehet a drágulás mértékéről, mivel a fűtés árát főképp az határozza meg, hogy a Pétáv mennyiért kapja a hőt a pécsi erőműtől. Gasz adatokkal bizonyította, hogy a vidéki városok távfűtőművei lényegesen olcsóbban jutnak energiához, mint a Pétáv.

Mielőtt belemennénk a pécsi távfűtés drágulásának az okaiba, lapozzunk vissza az erőmű és a Pétáv történetébe. A hatvanas évek elején épített erőmű - a pécsi külfejtés szenét elégetve - áramot és hőt termelt. Előbbit a hazai elektromos rendszer vette át, utóbbit a helyi távfűtőművek. Az erőművet 1996-ban az államtól megvásárolta egy amerikai pénzügyi befektető, a Croesus. Az erőmű akkor vette fel a Pannonpower Rt. nevet. A részvénytársaság 2004-ben bezárta a pécsi külfejtést, és a szenes kazánt gáztüzelésűre cserélte. A cég épített egy biomasszakazánt is, ez elsősorban áramot termel, hőt alig ad a városnak.

A Pannonpower a kilencvenes évek végén jelezte, hogy meg akarja vásárolni a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Pétávot vagy annak egy részét. A részvénytársaság azt ígérte, hogy a távfűtés gazdaságosabbá tehető, ha a cég a Pétáv tulajdonosává válik. A város 2000-ben ráállt az üzletre, és egymilliárd forintért eladta a Pétáv 49 százalékát az erőműnek. A pénzből 500 millió jutott a Pétáv rendszerének a fejlesztésére, 300 milliót elnyelt a város kasszája. A Pannonpower a vételárból visszatartott 200 milliót: enynyiért ugyanis a Pétáv megvett egy veszteségesen működő gőzvezetékrendszert az erőműtől. A vezetéket tavaly kiváltotta a Pétáv, ám az elmúlt nyolc évben a kényszerűen megvásárolt gőzszolgáltatás 480 millió forint veszteséget "termelt" a kft.-nek.

De nem csak ezért volt a Pétáv eladása rossz üzlet az önkormányzatnak. Tudni kell, hogy az erőművek által értékesített energia árát - ez év januárjáig (annak alapján, hogy az erőművek milyen költségeket igazoltak) - a gazdasági tárca határozta meg. A Pétávnak azonban 2000-ig volt egy szerződése az erőművel, amiben ez utóbbi vállalta, hogy a hatósági árhoz képest 8-10 százalékkal olcsóbban adja a hőt a Pétávnak. Amikor az erőmű megvette a távfűtő kisebbségi tulajdonát, Pécs és az erőmű szindikátusi szerződést kötött, ám ez a kontraktus már nem tartalmazta az árkedvezményt. Csupán e kedvezmény elvesztése miatt évente 8-10 százalék többletkiadása keletkezett a Pétávnak, az erőmű viszont kétmilliárdot nyert azon, hogy a város vezetése lemondott a kedvezményről.

Az elmondottakból kiderül, hogy az erőmű gyakorlatilag ingyen jutott hozzá a Pétáv 49 százalékos tulajdonrészéhez. Sőt: pénzt kapott érte. Hisz az erőmű befektetett 800 milliót, és az üzlet nyomán nyolc év alatt megtakarított 2,5 milliárdot.

Ráadásul a szindikátusi szerződés kimondta, hogy a Pétáv 2014 végéig csak a pécsi erőműtől vásárolhat hőt. Így a Pétáv nem gondolhatott arra, hogy mástól olcsóbban vegyen energiát, vagy saját fejlesztéssel maga állítson elő hőt, s ezzel az ár dolgában önmérséklésre késztesse az erőművet. Miközben a konkurencia nélküli pécsi erőmű évente több százmilliós nyereséghez jutott, a Pétávnak be kellett érnie nullszaldós eredménnyel, a fűtés pedig 2006-tól az inflációt meghaladó mértékben drágult.

Pécs vezetői tavaly megelégelték, hogy a Pannonpower a többi hazai erőműnél erőteljesebben emeli árait, de 2007-ben még semmit sem tehettek ez ellen. Az idén viszont igen, mert ettől az évtől megszűnt a hatósági árképzés. Így arról, hogy a Pétáv mennyiért vesz hőt a pécsi erőműtől, a két félnek kell alkut kötnie. A város tárgyalást kezdeményezett a Pannonpowerrel, mert el akarja érni, hogy a részvénytársaság mérsékelje a Pétávnak eladott hő árát. Pécs és az erőmű vezetői megegyeztek abban, hogy nem nyilatkoznak a - várhatóan hónapokig tartó - megbeszélésekről, ám korábbi szavaikból kiderül, mit szeretne a két tárgyalófél. Hosszú távon a város célja az, hogy a pécsi távfűtés olcsóbb legyen a hazai átlagnál, és versenyképes legyen a gázfűtéssel. Pécs azt is ki akarja harcolni, hogy a Pétáv az általa felhasznált hő 25 százalékát más forrásból szerezhesse be. Ha az erőmű elfogadja ezt, akkor a Pétáv vállalja, hogy a hőenergia háromnegyedét 2027-ig az erőműtől veszi meg. Az erőmű vezérkara ez utóbbit elfogadná, ám azt szeretnék, ha az erőmű dönthetne a távfűtő menedzsmentjének az összetételéről. Ezt a város vezetői nem akarják, mert tartanak attól, hogy akkor nem látnak bele a távhő árának a költségelemeibe.

A kiszivárgott információk szerint Pécs irányítói elhatározták, hogy ha a Pannonpower nem hajlandó árcsökkentésre, akkor a Pétáv csak a piac által elfogadható áron veszi meg a hőt az erőműtől. (A tárgyalásokra való tekintettel az idén a kétszeri gázáremelés ellenére nem növekedtek a távhőárak Pécsett.) Az erőmű, mivel ellátási kötelezettsége van, nem állíthatja le a hőszolgáltatást, s árigényét - megegyezés hiányában - csak bíróságon érvényesítheti.

A város energetikai szakemberei szerint egyébként azért drága a Pannonpower által termelt hő, mert az erőmű hatásfoka alacsony. Az erőművet megvásárló amerikai befektető nem foglalkozott a létesítmény korszerűsítésével, csak az osztalékkal. Tavaly megvette a Pannonpowert egy francia szakmai befektető, a Dalkia-csoport.

Pécs vezetői abban bíznak, hogy az új tulajdonos hosszú távon gondolkodik, és hajlandó belefogni az erőmű korszerűsítésébe.

Döntések, adósságok, forintok

A Pétáv eladásának históriája csak egy a sok közül: az elmúlt 7-8 évben ugyanis Pécs vezetői, valamint az önkormányzat cégeinek irányítói számos, nehezen védhető döntést hoztak. Ezek közül a legtöbbször a 2006-ban átadott expócenter került a középpontba. A 2,5 milliárdos beruházással megvalósított létesítmény miatt a város évente 320-340 milliós hiteltörlesztésre kényszerül, egészen 2022-ig. Mindeközben az expócenter működése is százmilliós veszteséget okoz a városnak. Ezért Pécs el akarja adni a létesítményt.

Veszteséget termel a 2006 márciu-sában átadott Pécs-pogányi repülőtér is. Ez a négymilliárdos beruházás főképp állami pénzből valósult meg, ám százmilliókat áldozott rá a város is. Mivel a kifutópálya rövidebb lett, mint azt a fapados járatok igénylik, újabb kétmilliárdot kellene fordítani a pálya meghoszszabbítására. A reptér évente 150 milliós mínuszt jelent a városnak.

Pécs önkormányzata 2003-ban 350 millió forintot költött az 1990 óta üresen álló magasház megerősítésére. A 25 emeletes épület így se kell senkinek, s a legutóbbi vevőjelölt nem titkolta: ha megveszi az ingatlant, a toronyházat egyből lebontja, neki csak a telek kell. Vagyis a város kidobott 350 milliót az ablakon, a ház esetleges omlását az akkor már meglévő ideiglenes megerősítés meggátolta. Pécsnek hó nélkül is sokba kerül a hóeltakarítás. A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. (PVV) 2005-ben szerződött egy kft.-vel, s a PVV tíz év alatt 900 milliót fizet azért, hogy a kft. 300 milliót érő hóeltakarító gépei télen készenlétben álljanak. A PVV másik támadott üzlete az, hogy a cég 317 millióért vett 132 parkolót egy mélygarázsban: ingatlanszakértők szerint nincs esély a befektetés megtérülésére.

A pécsiek találgatnak: vajon a fenti döntéseket mi motiválta? A hozzá nem értés, vagy valami egészen más?

E rossz döntések - amelyek a 2006 nyarán autóbalesetet szenvedett, s azóta kómában lévő Toller László polgármestersége alatt születtek - jelentős mértékben hozzájárultak Pécs eladósodásához: az idén 40 milliárdból gazdálkodó baranyai megyeszékhely teljes tartozása eléri a 18 milliárdot. A város most igyekszik megfogni minden forintot: újratárgyalják a hátrányos szerződéseket, takarékossági okokból holdingba szervezik az önkormányzat cégeit, s - amit sokan túlzásnak vélnek - megadóztatják a 65 négyzetméteresnél nagyobb lakások tulajdonosait, sőt még az utcán adományokat osztogató karitatív szervezetektől is helypénzt kérnek. (U. T.)

Azt szeretnék, ha olcsóbb lenne a távfűtés