Zágrábban hétfő óta felháborodottan nyilatkoznak sportolók és a nemzeti olimpiai bizottság tisztségviselői arról, hogy Szerbia kisajátítja magának a jugoszláv időkben megszerzett ötkarikás medálokat.
Aranyláz
Belgrádban Predrag Manojlovics, a Szerb Olimpiai Bizottság főtitkára újságíróknak úgy vélekedett erről: az érmeket sportolói teljesítményre, nem pedig nemzetiség szerint osztották, ami pedig 1992-ig siker volt, arra egyformán büszke lehet ma is minden utódállam.
A konfliktus oka, hogy a Szerb Olimpiai Bizottság honlapján minden korábbi sportsiker úgy szerepel, mintha Szerbia jogfolytonosan Jugoszlávia utóda lenne. Ezt állítják legalábbis a horvátok, akik ellenben kínosan ügyelnek arra, hogy a múlbeli teljesítményekből csak a bizonyíthatóan horvát eredetűeket vallják magukénak.
Így - amíg Szerbia a horvát, szlovén, macedón, koszovói és montenegrói bokszolók, kézilabdázók, kosarasok stb. nevét is feltünteti a Jugoszlávia szétesése előtti időkben megtartott olimpiák díjazottjainak listáján - Horvátország az 1948 és 1988 között megrendezett ötkarikás játékok érmesei címszó alatt csakis a horvát sportolók nevét sorolja fel. Azaz például háromtagú kézilabdacsapatok és ötfős kosárválogatottak szerepelnek a lajstromban.
Szerintük a függetlenség kikiáltásával az olimpiai érmeken is meg kellett osztozniuk az utódállamoknak, így Szerbia dezinformálja a világot, amikor mások hírnevét is a magáénak mutatja. Antun Vrdoljak, a Horvát Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke bejelentette azt is, hogy hazája a NOB-hoz fordul az ügyben.
