Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalban történt állítólagos zaklatási ügyről elsőként a Blikk adott hírt. A lap egy titkárnőként dolgozott hölgy panaszos levele alapján azt írta, hogy B. István "fogdossa a mellét, simogatja a fenekét". Állítása szerint B. István munkaszerződést, magasabb fizetést, tanulási lehetőséget, bérletet és étkezési hozzájárulást ígért neki, de mindebből semmit nem teljesített. B. István ezzel szemben állította, hogy a hivatalba édesanyja által beprotezsált hölgy munkájával elégedetlen volt, amit a tudtára is adott. Erre ő megfenyegette, és mindenféle szörnyetegnek írta le őt mások előtt. Az ügy kapcsán a hivatalban belső vizsgálat indult.

Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal fegyelmi tanácsa végül megszüntette B. István ellen a fegyelmi vizsgálatot, mivel a szexuális zaklatás vádja alaptalannak bizonyult. B. István ezt követően indított pert a napilap és a nő ellen. Bocsánatkérést és kártérítést követelt.

A Fővárosi Bíróság első fokon ötmilliós kártérítést ítélt meg neki, emellett arra kötelezte a nőt, hogy magánlevélben kérjen bocsánatot B. Istvántól. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a döntést, s azt mondta: a nőnek nem kell kártérítést fizetnie, és bocsánatkérő levelet se írjon. A lapnak pedig csak egymillió forintot kell fizetnie, azt is képmással való visszaélésért, vagyis azért, mert közölték az egykori igazgatóhelyettes képét. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában szinte teljes egészében helyt adott a férfi keresetének. Annyiban módosított az elsőfokú ítéleten, hogy a nőnek nem kell bocsánatkérő levet írnia. Egyebekben fenntartotta a Fővárosi Bíróság döntését, vagyis B. Istvánnak ötmillió forint kártérítés jár. Ebből négymillió forintot a napilapnak, egymilliót pedig a lapnak és a nőnek egyetemlegesen kell megfizetnie.