A vendégek az eredményjelző tábla alatti pulpituson foglalnak helyet. Fölöttük a Hazai-Vendég felirat. Az asztal egyik szélen Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, mellette Völner Pál, a jelenlegi iskolafenntartó, a Komárom megyei közgyűlés elnöke. Itt van a tatai polgármester, Michl József is.

A fórumra a megyei közgyűlésnek azon szándéka miatt került sor, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumának működtetését fenntartási nehézségekre hivatkozva át akarja adni a katolikus egyháznak. Az intézményt a szeged-csanádi egyházmegye szívesen átvenné. A gimnázium tantestülete, közalkalmazotti tanácsa, szakszervezeti bizottsága viszont tiltakozó közleményt adott ki a katolikus tanintézetté válás ellen.

- 1948-ban, az akkor piarista gimnázium államosításakor történelmi bűnt követtek el - mondja Katona Márta iskolaigazgató. - Ám hatvan éve felekezeti elkötelezettség nélkül a szülők és a diákok megelégedésére működik az iskola. Nem szabadna megismételni azt a történelmi bűnt, hogy az ő határozott akaratuk ellenére döntsenek róla.

Völner Pál megyei elnök eltökéltnek látszik. Úgy fogalmaz: a megye eddig is erején felül támogatta az iskolát. (Később kiderül, hogy ez évente mintegy százmillió forintjába került.) A kormányzati elvonások miatt a továbbiakban csak úgy tudná működtetni a gimnáziumot, ha elsorvadásra ítélné. E helyett inkább megmenteni szeretné úgy, hogy odaadja az egyháznak.

Az elnök más alternatívát nem lát.

Túl nagy népszerűségre nem tesz szert a szavaival. Az elsőként megszólaló szülő mindjárt fölveti: hogy is van az, hogy az egyháznak van pénze az iskola működtetésére, az önkormányzatnak meg nincs? Eddig azt lehetett hallani, hogy az egyházi iskolák kevesebb állami támogatást kapnak.

Egy közgazdász szülő megy a mikrofonhoz. Elmondja, hogy ha az iskolát megkapja az egyház, akkor a törvények értelmében a megyei önkormányzatnak még négy plusz egy éven át fizetni kell a fenntartását. Sőt: a jelenleginél nagyobb, az országos átlagnak megfelelő összeget kell átutalnia az egyháznak. - Miből? - kérdezi.

- Jogász vagyok - feleli Völner Pál. - Így a megoldást akkor hozom nyilvánosságra, ha időszerű lesz. Mindenki legyen nyugodt, ezt a kérdést az önkormányzat meg fogja oldani.

Erre persze mindenki rendkívül ideges lesz.

Balogh Anikó jogász, egy végzős és egy elsős gimnazista édesanyja a következő felszólaló:

- Szellemisége, nyitottsága és értékrendje miatt választottam ezt az iskolát a gyerekeimnek - kezdi. - Aki ide íratta be, az világi intézménybe akarta járatni a gyerekét. Ehhez joga van. Ha azonban ez az intézmény a katolikus egyház fennhatósága alá kerül, ez a jog elvész.

Ehhez tudni kell, hogy Tatán három középiskola működik: az egyik alapítványi, tehát fizetős, a másik református intézmény. Az Eötvös az egyetlen felekezet nélküli, önkormányzati fenntartású középiskola. Amennyiben ezt is az egyház tartja fenn, akkor a tataiaknak más városba kell vinni a gyerekeiket, ha nem akarják őket vallási iskolába adni.

Márpedig a többség ezt egyáltalán nem akarja. Hivatkoznak az alkotmányra, a hazánk által is aláírt New York-i egyezményre, amely szerint a gyereknek joga van megválasztani, hogy hol tanuljon.

Három szülő szól csak a katolikus iskola mellett, ők is óvatosan, azt hangoztatva: több alternatívát kellene felvetni, hogy választani lehessen.

- Úgy érzem magam, mint egy amerikai nagybácsi - kezdi a szeged-csanádi megyés püspök. - Igaz, mi valóban megtehetjük, hogy segítsünk. Hogy miből? Az egyház sem kap több pénzt az iskolaműködtetésére az országos átlagnál, nálunk azonban prioritás az oktatás.

Utána arról beszél: ha átveszik az iskolát, akkor az eddig beiratkozottak a mostani értékrend szerint tanulnak, s csak az újonnan felvettekre lesz kötelező az egyházi iskola házirendje, szellemisége.

Ezt már az Eötvös egyik vallásgyakorló, katolikus tanára sem tűri szó nélkül:

- Minden iskolának van arculata, ám ez nem lehet Janus-arc - fogalmaz érzékelhetően visszafogott indulatokkal. - Úgy gondolják, hogy menjek be a 10/b osztályba világi tanárként és a nyitottságra tanítsam a gyerekeket, a 9/b-ben pedig már vessek keresztet és a pedagógusoknak szóló katolikus kódex szerint neveljem őket?

Sállal a nyakában Lukács Csaba tanár kér szót. Óriási ováció fogadja. Ő az említett kódexből idéz, amely a nem vallásgyakorló tanároktól is megköveteli a katolikus hittel való gyakorlati azonosulást.

- Ezt a kódexet a pedagógusok önmaguk alkották, én nem is olvastam - állítja a püspök. Michl József, Tata polgármestere, aki korábban egy katolikus főiskolán dolgozott, azonnal a püspök segítségére siet. Azt mondja, a főiskolán is csak azért volt kereszt a tantermekben, mert ezt a hallgatók kifejezetten akarták, belső meggyőződésből.

Újabb hozzászólás: kiderül, hogy a kódexet a váci egyházmegye főhatóságként adta ki. Kiss-Rigó László szerint akkor ez viszont a váci egyházmegyére vonatkozik, nem másra. Más hozzászólásokra reagálva megjegyzi:

- Az egyház nem birodalom, ezért nem vág vissza.

Az iskola egyik legtekintélyesebb tanára szólal meg. Ahogy a mikrofonhoz megy, dübörög a taps:

- Kísérleti tantárgyakat tanítok, ezért tudom, hogy a gyerekekkel nem szabad kísérletezni - jegyzi meg, s a pulpitus felé fordul: - Kedves Pál és József, a katolikus szónak van egy olyan jelentése is, hogy őszinteség.

Aztán leül. A diákok azonban felállnak, jórészt a szülők is, és harsog a terem a jelszavaiktól, a csatakiáltásnak beillő rigmusaiktól.

Michl József próbálja menteni a menthetőt. Arról szól, hogy a város önkormányzata még tárgyal az iskoláról. Völner viszont továbbra sem lát más megoldást, csak azt, hogy átadják az egyháznak az intézményt. Néhányan ezért laikusnak és cinikusnak nevezik.

A közhangulat egyértelmű: a diákok és a pedagógusok nagy többsége nem akarja, hogy az iskolát átvegye az egyház. Az ezt kinyilvánító tiltakozást 65 tanár közül csak heten nem írták alá.

Döntés még nincs az ügyben, a hivatalosságok tovább tárgyalnak.

Gyerekjáték