Henry Paulsen amerikai pénzügyminiszter ma Pekingben kezd tárgyalásokat a legfelső kínai vezetéssel. A közvélemény nyomása miatt nem kerülheti meg a tibeti erőszak felemlegetését, ugyanakkor egyik fél sem kívánja kockáztatni a két ország életbe vágó közös érdekeit. Ha valaki, Paulsen tudja, hogyan kell tárgyalni a kínaiakkal: a Goldman Sachs befektetési ház vezetőjeként több tucatszor járt Pekingben, a kínai vezetést személyesen ismeri. Programjának egyik pillére a két gazdaság további integrálása.
Kína: áldás vagy átok?
A Kínához fűződő viszony a választási kampány egyik vitatott pontja Amerikában. A kétkezi dolgozók szavazataira számító Hillary Clinton szenátor kampánybeszédeinek visszatérő motívuma Kína és a Bush-kormányzat Kína-politikájának bírálata. Nemrég például arról beszélt, hogy az USA kilencezermilliárd dolláros nemzeti adóssága kiszolgáltatja az országot a külföldi hitelezőknek, köztük Kínának. Peking mintegy 490 milliárd dollár amerikai államkötvényt halmozott fel.
A Pentagon egy elemzője Kínának kémkedett, az amerikai-tajvani katonai kapcsolatokról szállított titkos értesüléseket a pekingi kormánynak - közölte a Fox News hírtelevízió tegnap. Az 51 éves Gregg Bergersen bevallotta, hogy információkat adott át egy New Orleans-i bútorügynöknek, aki a kínai kormánynak dolgozott. A védelmi minisztérium márciusban letartóztatott elemzőjét 10 év börtönbüntetésre ítélhetik. Bergersen azt tagadja, hogy tudta volna, partnere a kínai kormány ügynöke. Állítása szerint "azt gondolta", hogy az illető a tajvani védelmi minisztérium megbízottja. Bergersen a bútorügynöktől az értesülésekért cserébe ajándékokat és készpénzt kapott, amelyet részben Las Vegas-i kaszinókban költött el. Tavaly állítólag 10 ezer dollárt kapott szolgálataiért. Az állítólagos bútorügynök, a tajvani származású honosított amerikai, az 58 éves Tai Shen Kuo (Taj Sen-kuo) és egy kínai állampolgár, a 33 éves Yu Xin Kang (Jü Hszin-kang), akinek Kuo átadta az információkat, és aki azokat eljuttatta Pekingnek, akár életfogytiglani büntetést kaphat. Mindketten tagadják bűnösségüket. Az amerikai felderítőszolgálatok szerint Kína és Oroszország a hidegháborús szintet megközelítő kémtevékenységet folytatnak az Egyesült Államokban; Kína különösen érdeklődik az amerikai kutatás-fejlesztési eredmények iránt saját katonai képességeinek erősítése céljából. (MTI)
Clinton annak az aggodalmának adott hangot, hogy az USA adott esetben nem tudná megvédeni Tajvant, mert a kínaiak a dollár árfolyamát leromboló kötvény- és devizakiárusítással válaszolhatnának. Az USA tavaly 256 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt produkált Kínával szemben - ez abszolút rekord, egyetlen relációban sem volt soha ilyen rossz a mérleg. - Idejön a kínai acél, és odamennek a munkahelyeink - panaszkodott Clinton.
Az egyik kaliforniai székhelyű külpolitikai kutatóintézet igazgatója viszont a kapcsolatok ritkán említett előnyeiről írt cikket a San Francisco Chronicle-ban. Geoffrey Garrett szerint Kína már három éve enged a valutája felértékelésére irányuló amerikai kérésnek, a jüan 2005 közepe óta 15 százalékot drágult, és az amerikai külkereskedelmi deficit ennek ellenére növekszik. A Kínába irányuló amerikai export ötöde sincs az importnak, így hiába növekszik gyorsabban, az egyensúly még sokáig elérhetetlen marad. Másrészt a kínai ipar nem kínai, hanem nemzetközi, főleg amerikai. A kínai export csaknem kétharmadát a multik által itt gyártatott termékek adják. Az amerikaiak évek óta profitálnak a Peking kezében összpontosuló, 750 milliárd dollárra becsült kötvény- és devizakészletből. Kína a folyamatos vásárlással tartja karban a jüan-dollár árfolyamot, és ezzel finanszírozza az alacsony amerikai kamatlábat és a fogyasztást. A következtetés: ha ez nem is derül ki a politikusok vitájából, az integrációnak több az előnye, mint a hátránya.
Bush elnök 2005-ben kínai versenyzőkkel kipróbálta az olimpiai mountain bike-pályát. Egy irányba haladnak
