- Meg lennék lepve, ha Bukarestben a szükségletnek megfelelő szintű vállalásokat látnánk - nyilatkozott a ma kezdődő NATO-csúcsértekezlet előtt Robert Gates. Az amerikai védelmi minisztertől szokatlanul pesszimista kijelentés többéves frusztrációból fakad: a NATO képtelen elég katonát küldeni Afganisztánba.
Névsorolvasás a NATO-ban
A hétmagyarországnyi, 32 millió lakosú állam saját hadserege olyan gyenge, hogy még a főváros és közvetlen környéke ellenőrzését is csak 2009 második felében tudja majd átvállalni. Afganisztán az előzetes hírek szerint George W. Bush mai beszédében mint a NATO fő prioritása jelenik meg.
A NATO és az USA összesen 47 ezres kontingensének csak töredéke harcol a legveszélyesebb, déli-délkeleti fronton. A NATO-erők amerikai parancsnoka arra panaszkodik, hogy irodája falán külön táblázatba kellett összefoglalni, melyik ország katonáit milyen korlátozások kötik. Sok kormány megtiltotta csapatai bevetését fokozottan kockázatos, éjszakai, vagy hegyvidéki hadműveletekben. A terhek zömét az amerikai, kanadai és brit egységek viselik. A kanadai kormány ezerfős erősítést követel, különben kivonja katonáit. Eddig egyedül Varsó reagált: négy helikoptert és 400 katonát küld - ha a kanadaiak állják a számlát.
A német, a spanyol és az olasz kormány a hazai közvélemény ellenkezése miatt hallani sem akar fokozott szerepvállalásról. Washington fő reménye Nicolas Sarkozy, aki vissza akarja vezetni Franciaországot a NATO katonai szervezetébe, ahonnan De Gaulle több mint négy évtizede lépett ki. Csakhogy Párizs cserébe az önálló európai haderőbe való amerikai beleegyezést kéri, márpedig a Fehér Ház ugyanerre már Chiracnak is nemet mondott. Az eddigi 1400 francia katonához a közeljövőben újabb ezer érkezik, és őket bárhol be lehet majd vetni. Az amerikaiak 3200 tengerészgyalogost vezényelnek eddig is legnagyobb, 19 ezres kontingensükbe. További lehetőség rejlik az orosz-amerikai kapcsolatok javulásában: ha a NATO most nem ad menetrendet az ukrán és grúz csatlakozáshoz, Moszkva is segíthet, legalább a hírszerzésben.
Szakértők szerint a NATO afganisztáni missziója évekre, talán évtizedekre szól. Bár a franciáknak például csak 15 százaléka támogatja a mostani csapaterősítést, Európának nem nagyon van más választása. A külföldi haderő távozása után a tálib mozgalom visszavenné a hatalmat, és az al-Kaida szabadon tervezhetné terrorakcióit. Ezt csak az ország modernizálásával lehet kivédeni, amihez sok katonára - és talán még több pénzre, jól koordinált fejlesztésre - van szükség. Erről holnap, az Afganisztán jövőjéről szóló nyilatkozat kapcsán lesz szó.