Az elnök az idén már járt a Közel-Keleten és Afrikában, tegnap Kijevbe repült, ahonnan Bukarestbe, Zágrábba és Szocsiba vezet az útja. Az idei tervek között még öt nagyobb külföldi túra szerepel: többek közt újra ellátogat Európába, a Közel-Keletre, Ázsiába és Dél-Amerikába. A mostani azonban az év egyik legfontosabb programja: Bush utoljára vesz részt (a most szerdán kezdődő) NATO-csúcsértekezleten, és utoljára találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az elnök igyekszik olyan örökséget hátrahagyni, amely legalább utólag pozitív színben tünteti majd fel nyolcévi kormányzását. Ebből a szempontból is kulcskérdés, hogy sikeres lesz-e a bukaresti csúcstalálkozó, meg tudja-e győzni a szövetségeseket arról, hogy a NATO-nak hosszabb távra is el kell köteleznie magát a globális szerepvállalás, illetve az afganisztáni misszió mellett. Ezek a kérdések megosztják a szövetséget. Afganisztánba Franciaország 1000, Nagy-Britannia 800, Lengyelország 400 új katonát ígért, ám Berlin és Róma nem hajlandó követni a példát. (A NATO-tagságra aspiráló Grúzia is felajánlott 500 katonát.) A kabuli kormánynak a legoptimistább becslések szerint 3-5 évre van szüksége hadserege megerősítésére - miközben az új pakisztáni kormány az eddiginél kevésbé lesz a Nyugat partnere a tálib mozgalom megfékezésében.

Bush támogatja a NATO további bővítését, a mostani három meghívó (Horvátország, Albánia, Macedónia) mellé útitervet szeretne adni Ukrajnának és Grúziának is, ám ezt az európaiak egy része az orosz érdeksérelemre hivatkozva ellenzi. A szövetségesek azt latolgatják, mennyire érdemes Bush kedvében járniuk, hiszen januárban Amerikának új, esetleg más prioritásokat követő elnöke lesz.

Putyin ott lesz Bukarestben, és utána Szocsiban megpróbálnak olyan kereteket kialakítani Bush elnökkel, amely majd utódaik számára is megszabja az amerikai-orosz kapcsolatok főbb elemeit. Egyes találgatások szerint a Fehér Ház nem is bánja, ha a Párizs és Berlin egyelőre megfúrja az ukrán és grúz NATO-csatlakozás napirendre tűzését. Most fontosabbnak tűnik a közép-európai rakétavédelmi rendszerbe való orosz beletörődés, illetve az, hogy csillapodjon a Moszkva és Washington között Koszovó függetlenné válása miatt kialakult feszültség.

Kijevben tegnap NATO-ellenes kommunista tüntetők várták George W. Bush elnököt