A 190 országból érkezett kormányzati küldöttek péntekig tartó tanácskozásukon egyelőre a tárgyalási témákról és a menetrendről döntenek. A tervek szerint az új, a Kiotói Jegyzőkönyv céljain túlmutató, és a világ nagy szennyezőire is kiterjedő, átfogó megállapodást 2009 végén Koppenhágában írnák alá, és az ENSZ szándéka szerint 2012-ig ratifikálnák.

Bangkokban most egyúttal a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és eredményeit is értékelik.

A fejlett ipari államok decemberi, Bali szigetén tartott találkozójukon elvileg megállapodtak, hogy a szegény országokat pénzzel és technológia-átadással környezetbarátabb fejlődéshez segítik.

Bár a bangkoki találkozótól - annak elsősorban eljárási jellege miatt - nem várható áttörés, környezetvédő csoportok mégis szoros figyelemmel kísérik a tárgyalásokat, megállapítandó, hogy Bali konstruktív szelleme él-e még.

Bali szigetén tavaly december közepén a résztvevők elfogadták azt a tervet, amelynek alapján legkésőbb idén áprilisig megkezdik a tárgyalásokat egy 2009-ben aláírandó globális klímaegyezményről. Ekkor jár le ugyanis a 2012-ig érvényben lévő kiotói egyezményben rögzített feladatok végrehajtásának első szakasza.

A tervezett koppenhágai egyezmény felválthatná a kérdéskörben jelenleg érvényben lévő, 174 ország által aláírt, de csak 37 ipari állam által ratifikált Kiotói Jegyzőkönyvet, amely hivatalosan 2005. december 16-án lépett életbe. Ez a 37 ország együttesen is csak a világon a levegőbe kerülő összes üvegházhatású gáz kibocsátásának a harmadáért felelős.

A 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv általánosságban azt írja elő, hogy a résztvevők a 2008-2012 közötti időszakra legalább 5 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU 8 százalékos csökkentést vállalt. Ennek megfelelően 2005. januárban széndioxid-kibocsátási kvótarendszert vezettek be az EU-ban 12 ezer erőmű és más kibocsátó üzem számára, a kvótákkal kereskedni lehet.

(MTI)