Ezek az adatok 2006-ra vonatkoznak, és ha a katolikusokhoz hozzáadjuk az ortodoxokat, anglikánokat és reformátusokat a keresztények aránya 33 százalékra nő. A muzulmánok összetételét tekintve pedig 1 milliárd 152 millió a szunniták száma és 170 millióan vannak a síiták.

A Rómában pénteken nyilvánosságra hozott számokban a meglepetést nem a muzulmánok élretörése okozta, hanem a Szentszék elismerése. A vallási mutatókat tanulmányozó World Christian Database amerikai adatbank közölte először az iszlám uralmát, de ezt a Vatikán a tavalyi évkönyvben még nem vette tudomásul. Mind az öt kontinensen működő missziós szolgálatán keresztül saját ellenőrzést végzett, és ennek eredménye a mostani évkönyvbe is bekerült. A piros könyvnek nevezett, 10 ezer példányban nyomtatott, 2,511 oldalas vatikáni statisztikai gyűjtemény az egyház kisokosa. A kiadványért felelős Vittorio Formenti atya szerint a katolikusok száma a népességnövekedéssel párhuzamosan nő, a muzulmánok gyarapodása gyorsabb.

Egyházi elemzők sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy 700-zal emelkedett a - tíz évvel ezelőttiig mínuszban lévő - papság száma. Szolgálatra persze ma már nem Európából, hanem Ázsiából jelentkeznek, a Fülöp-szigetekről, Indiából, Koreából, Japánból, Vietnamból. A legkevesebben Franciaországból, Hollandiából és Belgiumból.

A muzulmán többség ismerete új megvilágítást ad XVI. Benedek nagyszombat éjszakai szavainak, amikor is a pápa a keresztények egységét szorgalmazta, és a homilía egyértelműen úgy fogalmazott, az évszázadokkal ezelőtti egyházszakadás a mai ember számára érthetetlen, a belső egység hiánya a keresztényeket gyengíti. Nagyszombat éjszakáján keresztelte meg a pápa Olaszország legismertebb muzulmánját is: a legnagyobb napilap, a Corriere della Sera főszerkesztő-helyettesének, Magdi Cristiano Allamnak a Szent Péter- bazilikában való hitváltását heves vita kíséri. A Vatikán hangsúlyozta a döntés személyes jellegét, a jelképes keresztelőt azonban sokan provokációnak tartják a Szentszék részéről.

Imádkozó muzulmánok a dzsakartai Isztiklal mecsetben