Április nyolcadikán a Petőfi Csarnokban - lép fel a Gogol Bordello. A "gypsy-punk"-ot játszó New York-iak negyedik alkalommal járnak Budapesten. Eugene Hütz, az együttes Ukrajnából indult frontembere szívesen tartózkodik nálunk.
Kellett Nyugat!
- Közismerten szeret hozzánk jönni, a koncertek előtt és után sokat és hosszan beszélgetni.
- Igen. A roma környezet, amelyben felnőttem, elsősorban magyar nyelvű. Gondolom, azzal sem mondok újat, hogy a sajátos kelet-európai melankólia nálunk ugyanúgy megtalálható, mint a magyaroknál.
- Magyar zenei hatások is érték fiatalkorában?
- Számunkra a nyolcvanas években Ukrajnában Magyarország - zenei szempontból - egyértelműen a Nyugatot jelentette. Rengeteget hallgattuk az Omega, a Locomotiv GT, az Edda és a Skorpió lemezeit. Később a punk kezdett érdekelni, a magyar underground és punkzenekarok kazettái viszont már nem jutottak el hozzánk. Ekkoriban már a lengyel punkegyüttesek lemezeit hallgattuk. A legfontosabb zenei hatás az életemben egyébként Bartók Béla.
- Miért éppen Bartók?
- Azért, ahogyan a népzenei elemeket a darabjaiban felhasználta. Nem feldogozta őket, nem részleteket illesztett be azokból a munkáiba, ahogyan legtöbben tették és teszik, hanem teljes mértékben saját zenei gondolatokat fogalmazott meg azok alapján, amit a népzenei motívumokba belehallott. A vonósnégyesei egyszerűen befészkelték magukat a tudatomba, amikor a kilencvenes évek közepén megismertem őket.
- Ekkor már fél évtizede New Yorkban élt.
- Igen. Ukrajnában annak idején azt tekintettem a miszsziómnak, hogy a New Yorkból és Londonból érkezett underground hatásokat zenészként népszerűvé tegyem. Itt Amerikában a kelet-európai zenét és kultúrát akartam megismertetni a közönséggel. Közben rájöttem, hogy "kelet" vagy "nyugat" a kultúra szempontjából teljesen érdektelen fogalmak.
- Belegondolt abba, mivel foglalkozna, ha Ukrajnában maradt volna?
- Biztosan művészettel és zenével foglalkoznék.
- De bizonyára kevésbé tudta volna kibontakoztatni a képességeit, és a közönség elismerése is korlátozottabb lenne.
- Erre nem egyértelmű a válasz. Ha ugyanis New Yorkban és Kijevben megállítana az utcán embereket, és arról kérdezősködne, tudják-e ki az a Nick Cave, mindkét helyen ugyanolyan kevesen tudnák a választ. Michael Jacksont viszont mindkét helyen egyformán ismerik.