A 65 éves kambodzsai férfi nem akart híres lenni, csak élni. Mégis világhírű lett. Róla szól a Gyilkos mezők című, 1984-ben készült brit film, amely három Oscar-díjat is kapott. Az egyiket a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában a Dith Prant alakító Haing S. Ngor (a szintén kambodzsai menekült orvos-színész 1996-ban rablógyilkosság áldozata lett Los Angelesben.)

Dith – a kambodzsaiaknál, akár a magyaroknál, a családnév áll elől – angol és francia nyelvtudása révén tolmácsként került kapcsolatba Sydney Schanberg újságíróval, a New York Times kambodzsai tudósítójával. A két barát évekig dolgozott együtt, és Schanberg a háború végén elintézte, hogy Dith családja Amerikába távozhasson. A tolmács azonban Kambodzsában ragadt, négy és fél évet töltött Pol Pot diktatúrájában, ahol írástudatlan parasztnak kellett tettetnie magát, elvégre a nyelvtudás, vagy akár csak egy szemüveg, esetleg karóra viselése a halálos ítéletet jelentette. (A nőgyógyász Haing S. Ngornak például végig kellett néznie, ahogy felesége belehalt a gyerekszülésbe. Császármetszéssel megmenthette volna, de akkor kiderül, hogy orvos, és mindkettejüket megölik.) Hétmillió kambodzsaiból becslések szerint két millióan pusztultak bele a „kísérletbe”. Amikor a vietnami invázió megdöntötte a rezsimet, a csont és bőr Dith a vörös khmereket és a megszálló csapatokat elkerülve hatvan kilométert gyalogolt egy thaiföldi menekülttáborig. Schanberg azonnal érte ment, és magával vitte New Yorkba, ahol a Times felvette fotóriporter-tanoncnak.Dieth Pran élete végéig szenvedélyesen dolgozott az általa holokausztnak nevezett kambodzsai népirtás részleteinek feltárásáért. Mint fogalmazott, a zsidók sem hagyják abba az igazság keresését, csak mert Hitler már nem él. A New York Times honlapja számára a halálos ágyán adott interjúban is arról beszélt, hogy nem szabad hagyni a tragédia megismétlődését. – Egyszer is túl sok volt – mondta.