Maria Hollandiából jött egy hétre Magyarországra. Azt mondja, három év sikertelen próbálkozás után, aktatáskányi orvosi papírral a kezében úgy gondolta, feladja. Aztán internetes fórumokon olvasott a magyarországi árakról. Ezek új reményt adtak neki. Három klinikát választott ki, ezeket járja most végig, nyáron visszajön a férjével, itt töltik háromhetes szabadságukat. Ha elégedettek lesznek, ajánlják az itteni szolgáltatást más pároknak is.

Magyarország meddőségi klinikáin jóval a nyugat-európai vagy amerikai árak alatt végeznek lombikbébi-kezeléseket. Az eljárás színvonala, a felszereltség vetekszik a nyugati színvonallal, a munkaerő és a gyógyszer olcsóbb. Magyarországon 2500 euróba kerül a mesterséges megtermékenyítés, ugyanezért Amerikában 7000, Nagy-Britanniában 3-6000 euró értékű öszszeget kell fizetni. A brit kormány csak egyetlen mesterséges megtermékenyítési ciklust támogat, Németországban és Ausztriában két beavatkozás vehető igénybe ingyenesen.

A lombikbébi-programok feltehetőleg nem mentik meg Európát a teljes elöregedéstől, a népességfogyást azonban jelentősen befolyásolhatja a lombikterhességek száma. Minden országban az embrióvédelmi törvény igyekszik megteremteni a harmóniát az élet méltósága - élő ember-e az embrió - és a tudomány között. A "testen kívül készülő élet" lehetősége számos etikai kérdést vet fel, mint például, legyen-e életkori határa a mesterséges megtermékenyítésnek, a béranyaság problémaköre, vagy mi történjék a fel nem használt embriókkal. Noha a kevésbé szigorú szabályokat alkalmazó országokban jobb a születési ráta - Skandináviában kapcsolódott be a legtöbb pár az in vitro (testen kívüli megtermékenyítés) programba, Finnországban pedig alig találni olyan osztályt, ahol nincs lombikgyerek -, a visszaéléseket megelőzendő a kormányok időnként szigorításokat vezetnek be a szabályozásban.

- Mi a születési folyamatba be nem vont embriók sorsát megbeszéljük a párral, kérhetik a megsemmisítését, a fagyasztását, vagy tudományos célra felajánlhatják, esetleg donorként elajándékozhatják - mondja Dévai István, a Dévai Klinika Ambuláns Nőgyógyászati Centrum vezetője, aki szerint Magyarországon egyelőre szó sincs termékenységi turizmusról, arról, hogy gyermekre vágyó külföldi párok megrohanták volna az intézeteket. Ennek praktikus oka a ráfordított idő: a testen kívüli megtermékenyítés 16-18 napig tart. A Dévai-intézetben a külföldi páciensek száma eddig öt százalék alatt maradt, főként a határ környékéről, Erdélyből jönnek át többen, mivel ők a kezelések közben hazamehetnek.

A dunántúli házaspár, Klári és Miklós egy év sikertelen próbálkozás után jelentkezett az intézetben. Mint mondják, nem is tudják, melyik volt rosszabb, az egész napos utazgatás, vagy a beültetés utáni várakozás. Klári azonban aránylag hamar, a harmadik beültetés után megfogant, és kilenc hónap elteltével egészséges ikerpárnak adott életet.

Magyarországon - egyedülállóan Európában - öt alkalmat fizet az egészségbiztosítás. Évente körülbelül 6500 beültetést végeznek az erre szakosodott 11 intézményben; ez a 25 százalékos születési arányt alapul véve közel kétezer gyermek világrajövetelét jelenti.

A programban való részvétel idő- és - az eljárás tb-finanszírozása ellenére is - pénzigényes. A stimuláló gyógyszereket nem lehet megúszni 80-150 ezer forint alatt, és a párnak hetekig kell bejárnia az intézetbe. Habár azok, akik in vitro programban vesznek részt, elbocsátási tilalom alá esnek, a munkáltató nehezen fogadja el, hogy a dolgozója hetente két-három alkalommal eltűnik munkahelyéről.

- Pedig, ha jól belegondolunk, mindnyájunk jövőjét érinti, hány gyerek születik, hiszen Magyarországon is ketyeg a nyugdíjbomba. Ma még nem tudni, ki tartja el az ország elöregedő lakosságát - mondja Dévai István, aki jelentős szemléletbeli változásnak tartja, hogy csökkent a kivárási idő, a párok probléma esetén hamarabb jelentkeznek beavatkozásra. - Talán a nők kitartása, konoksága az oka, hogy mostanra már a férfiak könnyebben rávehetők a spermavizsgálatra. Ez azért fontos, mert legalább az esetek felében bennük van a hiba - mondja az intézetvezető főorvos, aki szerint számos komplikációt előz meg a pár, ha nem vár hosszú évekig. Negyvenéves kor fölött már sokkal kevesebb a sikeres beültetés.

A meddőség okairól a főorvos azt mondja: jelentős a szerepe a szennyezett környezetnek, a dohányzás is ötven százalékkal csökkenti a teherbe esés esélyét. - A fogamzásgátló tabletták 3-5 éven túli szedése, a stressz és az ásványi anyagokat, fehérjét nélkülöző táplálkozás is gátló tényező. Elsősorban a hal és a hús hiányzik a nők étrendjéből. Az emberi embrió egy biológiai komputer, azt építi be, amit az anya szervezetében talál - figyelmeztet a szakember.

A fogantatás csodája a Kaáli Intézetben