A botrányt az robbantotta ki, és az amerikai hadsereg azért törölte szállítói közül a floridai céget, mert az AEY Inc. azt állította, hogy a rossz minőségű gyalogsági fegyverlőszerek Magyarországról valók (noha, mint kiderült, kínai gyártmányúak, valamikor a 60-as évekből, a nagy kulturális forradalom zűrzavaros időszakából). A New York Times (NYT) online kiadásában közölt fénykép szerint a 7,62 mm-es lőszerek korrodáltak, zöld rézpenésszel borítottak, piszkosak, némelyikük megnyomott - egyszóval nemhogy harcra nem alkalmasak, de életveszélyesek lehetnek azokra az afgán katonákra, rendőrökre, akik kilövik őket. Feltehetően a botrány európai főszereplőjétől, Albániából származnak, amelyet a "baráti" népi Kína évtizedekig katonai bázisaként használt. Albániában (amely amerikai segítséget kap, hogy régi lőszerkészleteitől megszabaduljon) a minap éppen egy ilyen, ócska gyalogsági, tüzérségi lőszert tároló depó robbant fel, emberek tucatjait megölve, hatalmas anyagi károkat okozva.

Az AEY hármas húzása: vélhetőleg Albániából vásárolta a régi kínai, de hivatalosan magyarnak feltüntetett lőszerszállítmányt. Ez az a banánhéj, amelyen elcsúszott. A NYT cikkében szerepel prostituált, aki az amerikai cég érdekeit érvényesítendő egy albán hatalmasság kegyeit puhítgatja (egy húszezer dolláros kenőpénzt tartalmazó boríték társaságában). De a hírek szerint belekeveredett a volt hadügyminiszterrel együtt a jelenlegi albán kormányfő, Sali Berisha fia is. És van obligát ciprusi "fal" offshore közvetítőcég, amelynek egyetlen feladata a kenőpénzek mozgatása. De a hab a tortán maga az AEY Inc. 1999-ben alakult, nyolc alkalmazottat foglalkoztat, jelenleg egy 22 éves, tapasztalatlan, hadiipari beszállítói jártassággal nem rendelkező fiatalember, Efraim Diveroli vezeti, aki fegyvereket csak nagybátyja üzletében láthatott. Az EAY alelnökének sincs több köze a hadiszállításhoz, tekintve, hogy tisztes foglalkozása: masszőr. A cég egyébként honlapja szerint "nagy érdemeket szerzett a hulladékfém-gyűjtésben, újrahasznosításban". Ez a szinte a semmiből felbukkanó floridai kisvállalkozás tavaly 300 millió dolláros Pentagon-megrendelést kapott, hogy az afgán biztonsági erőknek lőszert, fegyvereket szállítson.

Magyarországon a kormányfő tájékoztatást kért, és ha szükséges, vizsgálatot rendel el. Jól értesült források szerint nincs ügy, nincs mit vizsgálni, mert a magyarok nem keveredtek bele a zavaros históriába. Akiknek most fájhat a feje, akik térfelén a labda pattog, azok az amerikai katonai-külügyi-nemzetbiztonsági vezetők, akik jóváhagyták az ügyleteket, átvilágították az EAY-t, vezetőjét, kiadták az engedélyeket, hogy aztán ilyen fegyverek kerüljenek a terrorizmusellenes küzdelem legfontosabb frontjára, Afganisztánba.