Az Észak-Koreával kapcsolatos határozattervezetet Japán és az Európai Uniót képviselő Szlovénia nyújtotta be, és a tagállamok 22 támogató, 7 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal fogadták el. A HRC a szövegben megemlíti "a külföldiek elrablásával kapcsolatos nem tisztázott kérdéseket, amelyek aggasztják a nemzetközi közösséget". Követeli Phenjantól, hogy tegye lehetővé "a humanitárius segítség akadálytalan és teljes biztonságban történő eljuttatását" (a rászorulóhoz). A határozatban egy évvel meghosszabbítják az észak-koreai különleges jelentéstevő, Vitit Muntarbhorn mandátumát, amelyet azonban Phenjan nem ismert el eddig sem, és emiatt a HRC kifejezi sajnálkozását. A jelentéstevőt 2004-ben nevezték ki, de az észak-koreai vezetés egyszer sem engedte be őt az országba.

A HRC 47 tagországa egyhangúlag, szavazás nélkül elfogadta azt a határozattervezetet, amely követeli a dárfúri súlyos bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását. Ahogy fogalmaznak, az emberi jogoknak és a nemzetközi humanitárius jogoknak a múltbeli és jelenlegi megsértéséről van szó. A szöveget azzal a kompromisszummal fogadták el az afrikai tagországok is, hogy az nem ítéli el a kartúmi vezetést a civilek elleni dárfúri támadásokban játszott szerepéért. A tanács kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy Kartúmnak a helyzet javítását célzó eddigi intézkedései "még nem hozták meg a kívánt pozitív hatást".

A HRC egy további határozatában elítélte a vallásgyalázást, annak sértettjeként azonban csak az iszlámot említi. Bírálja "azokat a médiabeli közhelyeket, amelyeknek szándékos célja megsérteni vallásokat, azok híveit és szentként tisztelt személyiségeit". A határozattervezetet Pakisztán nyújtotta be az Iszlám Konferencia Szervezete nevében, 21 igenlő, 10 elutasító és 14 tartózkodó szavazattal fogadták el. Az Európai Unió is elutasította.

A határozat szerint a tanácsot "nagyon aggasztja az a tény, hogy az utóbbi években megsokszorozódtak a vallásokat támadó nyilatkozatok". A HRC-t aggodalommal tölti el az, hogy "a 2001. szeptember 11-i tragikus események óta a muzulmán kisebbségeket etnikailag és vallásilag bűnbakká teszik". A HRC elítéli az arra irányuló kísérleteket, hogy az iszlámot azonosítsák a terrorizmussal, az erőszakkal és az emberijog-sértésekkel. Az EU képviselője, Andrej Logar szlovén nagykövet kifejezte sajnálkozását amiatt, hogy a szöveg "egyoldalú, csak az iszlámra összpontosít".

Karma Csopel, a tibeti emigráns parlament elnöke genfi sajtóértekezletén elmondta: az a jelentős befolyás, amellyel Kína bír a HRC-ben, minden korábbinál nehezebbé teszi, hogy a tanácsban megvitassák Tibet helyzetét, sőt a HRC egyáltalán nem tárgyal róla, noha mintegy hatvan jelentős jogvédő szervezet - köztük a Human Rights Watch - kérte, hogy a tanács hívjon össze rendkívüli ülést a témában.

Az EU, az Egyesült Államok, Svájc, Ausztrália és Kanada kedden a tanácsban nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a tibeti helyzet miatt, de egyik tagország sem terjesztett be határozattervezetet az ügyben, és nem kezdeményezték tényfeltáró bizottság kiküldését a kínai tartományba.

(MTI/AFP/AP)